Kultikus, már-már himnikus énekké vált a cigány kesergőnek tartott filmzene, amit a horvát apától és szerb anyától származó Goran Bregovic zeneszerző és előadóművész lelkitársának, Emil Kusturicának a Cigányok ideje című filmjéhez komponált. Nemcsak a szerbek, a cigányok, de a törökök, a bulgárok, a zsidók is úgy érezhetik, hogy ez az ő népzenéjük. Valljuk be, nem elsősorban a film miatt, hanem Ruzsa Magdi tökéletes előadásmódja miatt a balkáni és a cigányzenére hihetetlen fogékony magyarok is magukénak érzik ezt a szomorú hangzásvilágot.

Mi a zene népszerűségének titka?

Goran Bregovic, a zeneszerző, akit generációja, hovatartozása, származása, olyan zenei hangzás kialakítása felé sodort, amelyben visszaköszön a cigány és zsidó esküvők, a katolikusok, az ortodox keresztény, muszlimok könyörgők dallamvilága.  A film szerelmi történetének, ami a bosnyák, szerb, szlovén romák társadalmi korlátokat nem ismerő meseszerű világában szövődik és fordul tragédiába, egyik fontos eseménye a Kusturica által gyönyörűen megkomponált tavaszköszöntő-nyárváró ünnepének, az Ederlezi-nek a megünneplése. Sanguebon-nak köszönhetjük a film történetének megosztását, így láthatjuk a gyönyörű, bár nem feltétlenül autentikus ünnepi képeket.

Az Erdelezi az egyik legnagyobb jelentőségű hagyományos balkáni roma ünnep.

Május 6-án ünneplik. A romani Ederlezi, Erdelezi, Hederlez, Herdelez a török „Hidrellez” szóból származik, mely a bektási derviseknek volt az egyik legnagyobb ünnepük. Az ortodoxokezen a napon  Szent Györgyöt ünnepelik, így ez a nap Đurđevdan, Gergovden néven is ismert. Az iszlám és keresztény tartalmak mellett, mint tavaszköszöntő-nyárváró ünnepben, több pogány szokáselem is megjelenik. A többnapos ünnepségsorozat központi gondolata az élet-halál-szerelem-újjászületés kérdésköre. A halottak tisztelete valamint az egészség megóvása és az élet továbbvitele több formában is visszatér a szertartásokban. Az Ederlezi jellegzetes eleme a bárány feláldozása és közös elfogyasztása. Az ünnepet – vallási hovatartozástól függetlenül – minden roma közösség megtartja a Balkánon, de az utóbbi évtizedekben terjedőben van a világ más részein is. (Wikipédia alapján)

Ederlezi vagy Djurdjevdan?

Mi a dal címe? Milyen nyelven éneklik? Romani nyelven a dal címe Ederlezi. A szerb változatban a Szent György nap neve köszön vissza szerbül, így válik a cím Djurdjedanná. A dalszövegek magyarul és szerbül illetvemagyarul és romani nyelven elérhetőek. Valljuk be magyarul  is, szerbül is csodálatosan szól, de igazán  a roma (romani) nyelven szép. A Ruzsa Magdi által énekelt magyar változat.

Gyere gyere velem tavasz jár már,

gyöngyvirág lesz majd a párnán,

gyöngyvirág lesz majd a párnán,

Örök hűség vár rád !

Gyere gyere velem hív a hajnal,

nincsen felhő nincsen csillag,

nincsen felhő nincsen csillag,

Pihenj karjaimban !

Melyik a legjobb előadás?

Nehéz eldönteni, ezért érdemes mind meghallgatni, mert minden előadás különleges a maga módján.

  • A bulgár Daniela Radkováé romani nyelven?
  • A szerb Boban Markovic Orketstraé szerbül?
  • Az Izraelben élő bulgár-jemeni származású zsidó Talya G.A. Solané romani nyelven?
  • A Dikanda lengyel együttesé romani nyelven?
  • A kishegyesi Ruzsa Magdi magyar-szerb változata?
  • Az eredeti filmzene Goran Bregovic-csal?

Daniela Radkova szólójával a Plovdivban előadott romani nyelvű változat.

Boban Markovic Orkestar szerbül előadott változata

A talyaga által megosztott Talya G.A. Solan romani nyelven, gyönyörű csengő hangon énekelt lírai változata.

A marhuj által feltett lengyel Dikanda romani nyelven énekelt előadása.


Ruzsa Magdi a tehetségkutatón 2006-ban.

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.