A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irónia, ami végigkísérte ezt a tragikussá váló történetet, átszőtte a táncjeleneteket, játékossá, szerethetővé tette ezt a produkciót. Az élmény, a műfaj ellenére nem feltételenül zenei, hiszen a slágerekre, operettekre, olasz sanzonokra emlékeztető dalfűzérek inkább humorosak, mint zeneileg különlegesek voltak. A legütősebb zenei motívum a filmből már népszerűvé és világhírűvé, sőt a filmmel eggyé vált Ederlezi, ami szerencsére az előadás során többször felhangzott.

Vígasztalásul azoknak, akik elszalasztották a Duna tévén adott francia zenés filmet, az opera újra színre kerül. Először Belgrádban, a Sava Központban 2010. november 5-én, majd Görögországban és Oroszországban.

Az Operáról

Részlet az előadásból

Amikor a párizsi Bastille Operaház szerette volna bevonzani a  fiatalabb nézőket a falai közé és megszerettetni az operaműfaját, úgy döntött, hogy néhány újdonságon keresztül teszi ezt meg.  Így esett a választása többek között Emir Kusturica, 1989-ben Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb rendező díjával jutalmazott, a humora, ironiája, Goran Bregovic filmzenéje miatt kultikussá vált, A cigányok ideje című, filmjének operaszínpadra történő átírására. Ezzel a döntésével történelmet is írt, hiszen cigányokról már szólt opera, de nem fordult elő, hogy operában a saját nyelvükön énekeltek. Igaz ez az opera nem igazán opera, hanem inkább melódiák és pop dalok összefűzése. Aminek az egyszerű magyarázata, hogy a szintén Emir Kusturica rendezte opera zenéjét nem Goran Bregović, hanem együttes erőfeszítéssel Dejan Sparavalo, Nedan Jankovic és fia Stribor Kusturica írta (mert Goran Bregović-csal évtizedes barátságuk ellenére nincs beszélő viszonyban).  Az opera története, aminek felismeréséhez a film ismerete sokat segít, az árva Perhan szerelmének és gyerekkereskedelemmel foglalkozó cigány szereplőinek tragikussá váló kapcsolata a bosnyák, szerb cigányok álomszerű világába öltöztetve.

Kusturicáról pár gondolat

A ma 56 éves Emir Kusturica az előadóművészek polihisztora, aki nemcsak ír, rendez, zenét szerez, de koncertezik is az Emir Kusturica és a  No Smoking Orchestra-ban. A boszniai moszlim, szláv ortodox családból származó Kusturica apai tanácsra kezdte el rengeteg energiáját filmkészítésbe fektetni, így a Milos Formant, Jirí Menzelt is a filmművészetre tanító híres prágai FAMU főiskola után Szarajevóban vetette be magát a tévés, majd filmvilágba. Különleges látásmódja, származása, Jugoszlávia multikultúrális közege különc, különleges, politikailag érzékeny filmek készítésére ösztönözte. Tehetségére jellemző, hogy már első mozifilmje, Az Emlékszel Dolly Bellre? nemzetközi sikert aratott és a A papa szolgálati útra ment Cannes-i sikere után már ismert rendezőként ment vissza a francia fesztiválvárosba A cigányok ideje című filmjével.  Bár az Underground és a Az arizónai álmodozók kisebb sikert aratott, de a cigányvilágba visszavivő, fergeteges humorú filmszatírának, a Macskajajnak köszönhetően Kusturica ismét visszalopta magát a közönség és a kritika kegyeibe.  (Wikipédia alapján. )

Az életútjának és a hatalmas sikert arató Operának is köszönhetően 2010. július 14-én, Franciaország nemzeti ünnepén megkapta a francia állam egyik rangos elismerését,  a  Chevalier de la Légion d’Honneur kitüntetést.

Ízelítő az operából

  • Punk opera cigány nyelven- megspékelve, angol, olasz, szerb nyelvű dalokkal is.
  • Párizs – Bastille Opera- 2007. június 26
  • Írta:  Nenad Jankovic, Gordan Mihić and Emir Kusturica eredeti forgatókönyve alapján
  • Rendező : Emir Kusturica
  • Zene : Dejan Sparavalo, Nenad Jankovic, Stribor and Emir Kusturica
  • Zeneigazgató: Dejan Sparavalo
  • Díszlet : Peter Pabst and Ivana Protić
  • Kosztüm : Nesa Lipanović
  • Világítás: Michel Amathieu
  • Zenekar: The No Smoking Orchestra and The Garbage Serbian Philarmonia

A palass and the Palau de les Arts Reina Sofía, Valencia koprodukciója. A felvételt a palass tette elérhetővé a youtube-on.

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.