Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon. Ezeknek a sikereknek a töredéke is elégedetté tenné a Djangonal kevesebb személyes tragédiát átélő, hendikep nélküli művészembereket, de őt életének nehézségei nem megakadályozták, hanem még nagyobb sikerek elérésére ösztönözték. Zeneszerzői munkáját és újító természetét  a fomális képzést nélkülöző cigánytábor zenei hagyományaiból származó díszítések inspirálták. Improvizációi természetesen áradtak a még funkcionáló ujjaiból.

Vérbeli zenész formális képzés nélkül

A belgiumi Liberchiesben, egy mánus-szinti komikusokból és zenészekbõl álló vándortársulatába született Django Reinhardt, a Franciaországban, Olaszországban, Algériában  töltött vándorévek után, 8 éves korától Párizs mellett a francia cigányok társadalmának, a Manouchoknak a lóvontatta karavántáborában nőtt fel, ahol előszőr hegedűn, majd bendzsón is megtanult játszani. Imádta a zenét. Az első hangszere, amit tizenkét évesen kapott, egy olyan hathúros bendzsó volt, aminek  a hangzása a standard gitáréra hasonlított. Tizenhárom évesen már hivatásos zenészként dolgozott Guerino harmonikaművész mellett egy táncteremben, a Monge utcában, de tehetségét akkor kezdte el elismerni a közönség és a többi mánus zenész, amikor bárokban, kávéházakban kezdett el játszani. Bár formális képzésben nem részesült a vándorcigányok világában, de a zene a vérévé vált.

Új játékmód a megbénult ujjak miatt

Az akkor tizennyolc éves Django és  első felesége megmenekült, amikor 1928-ban a lakókocsijuk leégett a  felesége által eladásra készített celluloid virágok véletlen meggyulladása miatt, de Django sajnos olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett menekülése közben, hogy a jobb oldala  térdtõl a derékig egészen és a két kisebb ujja teljesen megégett, ezért csak a középső és a mutató ujja volt használható. A tizennyolc hónapig tartó gyógyulása alatt a szomorú kilátások ellenére ismét elkezdett gitározni, és szépen, lassan kifejlesztett egy olyan játékmódot, amellyel a sérülése ellenére virtuózan tudott játszani. Nem adta fel A hátrányból ismét erőt nyert és erényt kovácsolt.

“Az elsõ két ujjával bámulatos ügyességre tett szert, de az nem azt jelentette, hogy soha nem használta a másik kettõt. Megtanulta fogni az E-húrt a gitáron a kisujjával, és a következõ ujjával a H (angolszász területeken B) húrhoz tudott felnyúlni, ami sok olyan akkord hangzásért volt a felelõs, amelyet Django használt elõször. “ nyilatkozta  a nagyszerű hegedűs, Stéphane Grappelli a nagyszerû hegedûs  1954-es interjú során, amikor már Django egy éve halott volt. (forrás www.jazzmanouch.hu)

Új zenei stílus kialakítói versenytársakból lett zenésztársakkal

Mennyien próbálhattak megélni zenélésből 1934-ben, ha a Hotel Cambridge képes volt tizennégy muzsikust összehívni egy kis délutáni zenélésre. A zenészek nagy száma nem megijesztett Django Reinhardot, hanem egy legendás öltőzőbeli együtt zenélésre inspirálta, amelybe Stephen Grappelli, a nagyszerű hegedűs mellet bekapcsolódott testvére, Joseph második gitáron és Lois Vola nagybőgőn. A tökéletesen elkapott jazz-session adta a Quinetette du Hot Club de France zenekar létrehozásának ötletét, ami sokak szerint az ütőhangszerek nélküli ritmusgitáros zenekarok, a jazz-zenekarok koncepcióját kialakította. Több kompozíciójuk azóta már a jazz-standardok közé számít. Nem megijedt a konkurenciától hanem újabb stílus kialkítására ösztönözte.

Az a különleges zenész, akinek játéka senkihez nem hasonlítható. Ma már Párizsban van egy nagy improvizáló” – írta a Jazz-Tango magazin 1934 ferbuárjában a Hot Club első koncertje kapcsán. (Forrás:www.guitarnoise.com)

Németellenesnek nem minősített swing a rebellis jazz helyett

A háború kitörésekor Angliában koncertező zenekar szétvált, mert Stephani Grapelli Angliában maradt, míg Django-ék visszatértek Párizsba és Hurbert Rostaing klarinétossal folytatták a zenélést. Párizs elfoglalása után a szabadságot jelképező, amerikainak minősíett  jazz tiltólistára került, de a swing nem számított németellenes zenének,  így a zenekar swinget játszva próbálta túlélni a háborút. Django Reinhardtnak a háborúhoz is sikerült alkalmazkodnia. (Forrás- Dregni :“Django Reinhardt and the Illustrated History Of Jazz.”

Samois Sur Sein, ahol a műfaj tovább él

Bár a szülőföld nélküli vándor, ahogy Jean Cocteau nevezte Django Reinhardot,  a nyugdíjas éveit a Szajna partján fekvő Samoisban szerette volna eltölteni 1951-től, de már csak két évet adott neki a sors. Követői, hódolói minden évben nyáron Django fesztivált rendeznek Django zenei örökségének tiszteletére Samois Sur Seinben 1978 óta. Még halála sem akadályozhatja meg, hogy a gipsy jazz műfaj és teremtője feledésbe merüljön.

Tagged with →  

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.