Erkel Ferenc. Györgyi (Giergl) Alajos (1821–1863) festménye (1850-es évek) Forrás: wikipédia (szabadon felhasználható)

Elsősorban a Himnusz zeneszerzőjeként ismerjük a 200 éve született zeneszerzőt, pedig a saját életével kapcsolatban meglehetősen pesszimista, de a nemzet jövőjével kapcsolatban optimizmussal telt zeneszerző fáradhatatlanul munkálkodott, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtsen¹, figyelve a recitációkban a magyar nyelv sajátosságaira és felhasználva operáiban a kor divatját tükröző magyaros táncjeleneteket. A csárdás és a roma származású zenészek által játszott, ezért nemegyszer cigányzenének gondolt, de a magyar népzenéből származó, tánccal egybekötött verbuválásra használt verbunkos operáiban való megjelenítésével¹, a cimbalom és a citera¹ Bánk bán című operájában történő megszólaltatásával vált a népzene és a cigányzene népszerűsítőjévé. Nemcsak hatott rá a reformkor szellemisége, de zenei munkásságán keresztül  a reformkor tudatformálóinak, a magyar nemzet azonosságért munkálkodóinak egyik jeles képviselőjévé is vált.

Reformkor zenei hatása

Bár a szatmári béke után a főnemesi udvarok újra a kultúra központjaivá váltak, ahol virágzó, nyugat-európaiszintű zenei élet alakult ki², de a jótékony változás akkor indult el, amikor a konokul maradi Ferenc császár és király kénytelen volt feladni a rendeleti kormányzást és összehívni Pozsonyban az országgyűlést 1825. szeptember tizenegyedikére, mert a vármegyék nemcsak  a tíz éves katonai szolgálatot, de az egyre emelkedő adók fizetését is elutasították. Ettől kezdődően 1848-ig, a magyar szabadságharc kitöréséig olyan jótékony változást élt meg Magyarország, mint előtte évszázadokig sem.³ A magát magyarnak tekintő összlakosság Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Batthyány, Eötvös, Deák és más államférfiak közreműködésével elkezdte felemelni önmagát. Ebben a húsz esztendőben az ország lakossága minden téren – a gazdasági életben, az iparban, a mezőgazdaságban, az építészetben, a művészetekben, irodalomban- úgyszólván azonos lendületű, fokozatos és folyamatos emelkedést élt meg.⁴ Ebben a változásban természetesen a zene tudatformáló hatása is elementáris volt. 1843-1846 között, három év folyamán születik meg az a három dallam, melyek mind a mai napig a magyar nemzet azonosság tudatát kifejező nemzeti imádságokká, illetve indulókká váltak és az azóta eltelt másfél évszázad politikai változásai – 1867, 1918, 1919, 1920, 1945, 1948, 1989-nem tudták mással helyettesíteni ezeket a magyar reformkorban született szövegeket és dallamokat. Az Erkel megzenésítette Hymnus, az Egressy Béni megzenésítette Szózat és Hector Berlioz feldolgozta Rákóczi-induló.⁵ De hasonlóan nagy hatásúvá vált az 1844-ben bemutatott Hunyadi László, Egressy Klapka-indulója és a Kossuth-nóta is.⁶ Jellemző, hogy 1848 március 15-én a közönség kívánságára a Két anya gyermeke című vígjáték helyett játszott Katona József féle Bánk Bán című előadást nem tudták végigjátszani, mert a közönség a Rákóczi-indulót, Hunyadi Lászlót és a Himnuszt követelte.⁷

A magyar nemzeti opera megszületése

Hunyadi László bemutató előadására 1844. január 27-én került sor. A darabot a kritika vegyes érzelmekkel fogadta, a közönség soraiban azonban sikert aratott. A Hunyadi Lászlóval Erkel európai rangra emelte a magyar nemzeti operát. ⁸ A zenetörténészek szerint a Hunyadi László a magyar nemzeti opera első remekműve. Míg a korábbi operája, a Bátori Mária a verbunkos és népies magyar műdalokat ötvözi a hagyományos, elsősorban Bellini, Meyerbeer által képviselt stílussal, addig a Hunyadi Lászlóban már egyértelműen a magyaros stíluselemek határozzák meg a zenét. Ugyanez észlelhető a Bánk bánban is, amelyben az olaszos bel canto elemek csak néhány részletre korlátozódnak. Ebben az operában a magyar jelleget erősíti a hangszerelés és a zenekar speciális hangszerei: a citera, a cimbalom, az oboa és a viola d’amore. A Dózsa György című operája azonban már szakít az Erkel-operák korábbi hagyományaival, és a szólórészletek, zárt számok helyett az együttesek és a nagy ívű kórustablók veszik át a vezető szerepet. Ez a szerkezet a következő operájában a Brankovics Györgyben érik majd be, ott jobban megtalálva a zárt számok és a kórusok közti egyensúlyt. A Brankovicsban már megjelenik a wagneri deklamáció (énekbeszéd) és a vezérmotívum. A zene magyaros vonásai, a verbunkosra épülő jelleg háttérbe szorul.⁹

A verbunkos magyar népzene vagy cigányzene vagy talán egyik sem?

A verbunkost a 19. század folyamán egyenlőnek tartották a magyar népzenével, ma sokszor a cigányok zenéjének is titulálják, mert sok roma származású zenész működött közre többek között a  tánccal egybekötött verbuválásban, amelynek a magyar parasztlegényeket katonai szolgálatra toborozása volt a célja. A verbunkos a magyar népzenéből származik. Az első ilyen jellegű dal a „Ballet Hongroise”, Bengráf József szerzeménye 1784-ből. Szinte minden európai szerző zenéjére rányomta bélyegét, így Joseph Haydn, Johann Nepomuk Hummel, Johannes Brahms, de  híres magyar szerzők, mint Erkel Ferenc és Liszt Ferenc zenéjében is erős verbunkos befolyással találkozhatunk.➉

A hagyományörző Erkel Ferenc

Az 1810. november 7-én, a többnemzetiségű,  alig néhány ezer német, román, magyar lakosú kedves kisvárosban, Gyulán született Erkel Ferenc pályafutása, érdeklődése nemcsak a reformkor szellemiségének köszönhető, hiszen már kicsi kora óta nagyon fontos hatások érték. A zene természetes részét képezte életének a város zenei életében fontos szerepet betöltő, karnagyként és tanítóként is dolgozó édesapja és a jól képzett zenésznek minősülő nagyapja mellett.  A kiváló zenepedagógus hírében álló Klein Henriknél szerzett zeneelméleti és zongoratanulmányok életre szóló zenei élményein kívül nagy hatással volt rá a verbunkos zene, Bihari János hegedűjátéka, Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka.¹² Erkel – mint zeneszerző – a magyar zenetörténetben azt a helyet tölti be, mint az orosz nemzeti zenében Glinka, a lengyelben Moniuszko, vagy a cseh muzsikában Dvorák és Smetana. Műveit a nemzeti hagyományok ápolása, a dallamkincs, a dal- és táncformák megőrzése, azok európai stílusjegyekkel való ötvözése jellemzi.¹¹

Forrás:

  • ¹Sadie. Opera, p. 206
  • ² Verbunkos Wikipédia  http://hu.wikipedia.org/wiki/Verbunkos
  • ³Nemeskürty István: Mi magyarok 350. oldal (Akadémia Kiadó,1993)
  • ⁴Nemeskürty István: Mi magyarok 351. oldal (Akadémia Kiadó,1993)
  • ⁵Nemeskürty István: Mi magyarok 357-358. oldal (Akadémia Kiadó,1993)
  • ⁶ Nemeskürty István: Mi magyarok 358. oldal (Akadémia Kiadó,1993)
  • Németh. Erkel, p. 91-100, Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, p. 89-96,Erkel Ferenc – wikipédia  http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc
  • ⁸ Erkel Ferenc – wikipédia  http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc
  • ⁹Winkler. Barangolás az operák világában, p. 554-584, Erkel Ferenc – wikipédia  http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc
  • ➉ Verbunkos Wikipédia  http://hu.wikipedia.org/wiki/Verbunkos
  • ¹¹Erkel Ferenc – wikipédia  http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc
  • ¹² http://www.magyaralmas.hu/napok/erkel
Tagged with →  

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.