Mi volt a titka a regényes életű Rigó Jancsinak
, aki Pákozd cigánytáborából Európa számos nagyvárosába eljutott legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával és 8 millió dollárt herdált el a századfordoló körüli évtizedben Clara Warddal, a belga Chimay herceg miatta elvált feleségével, majd a legendák szerint szegényen, lezüllötten és elfeledetten halt meg Amerikában?

Rigo Jancsi és Clara Ward Chimay 1896 Remy szálló Forrás: Wikipédia

A titka, állítják egyes források, hogy ugyan senki előtt meg nem alázkodott vajda nagyapjától örökölt ősi virtusához hűen, de akihez kellett, kiválóan alkalmazkodott. Más vélemények a nőkben találták meg sikere titkát. Lehet, hogy a kényes úri dámák az egzotikumot, a férfierő megtestesülését látták benne, vagy a szívhez szóló hegedűjátéka, andalító, érzelmes nótái voltak segítségére a szépasszonyok elcsábításában? Lehet benne igazság, mert előszőr Barcza Mariska, majd a milliomos Chimay hercegnő szoknyaráncain keresztül jutott olyan magaslatokra, amelyekre csak kevés cigányzenész. De ha nem volt kiemelkedő képességű zenész, hogy vált cigányprímássá?  Ha himlőhelyes volt, hogy gyakorolt ekkora hatást a nőkre? Ha a felesége kiemelkedő szépség volt, miért hagyta el? Ha a kaposvári cigányzenészek között csak másodprímás volt, hogy zengtek tetteiről legendákat a bulvárlapok? Ha nem volt cukrász, miért őrzi egy süti nevét?

Mennyi kérdés, ami nem csak érdekes életutat, de egy még érdekesebb embert sejtet.

Az 1958-ban született zenész ötévesen már hegedűt vett a kezébe és 10 éves korában a szüretet már apja bandájában muzsikálta végig. Volt, hogy ő volt a szólista  így nem meglepetés, hogy a falubelieknek  és az esperes úrnak is elnyerte a tetszését a kis prímás, aki az apa helyett a III. Vilmos király  érdemrendjével kitüntetett, a fehérvári Magyar Király kávéházban muzsikáló Simplicius Barcza Józsit választotta a fiúcska tanítómesteréül, akinek a sorsa ezzel egy életre el is dőlt. Bár a zenekarban csak  kontrásságig jutott az először cimbalomhordóként alkalmazott 12 éves tehetséges fiú a meg nem alázkodó természetének köszönhetően, de a prímáson keresztül nemcsak a zene lelkét ismerte meg, de a prímás feltűnő szépségű lányának a szívébe is beférkőzött, okozva egyre élesedő harcot mesterével, ezért Rigó Jancsi otthagyta a Koronát és saját zenekart szervett. A 24 éves nős cigányprímás népszerűsége nemcsak a két prímás közötti feszültséget, hanem Rigó Jancsi kalandvágyát is növelte, így gyorsan eljutott Budapestre, a Reutter kávéházba, majd Európa számos nagyvárosába, így Párizsba, amelynek egyik éttermében, a Restaurant Payard-ban, 1896-ban összetalálkozott azzal az asszonnyal, aki nemcsak a saját életét, de Rigó Jancsiét is fenekestül felfordította. A belga Chimney herceg fiatal felesége, a Rigó Jancsi szemeitől vagy játékától megbabonázott amerikai milliomos örökösnő, Clara Ward egy 6.000 forintos Maggini hegedűt adott Rigó Jancsinak szerelme jeléül, Barcza Mariskának pedig 10.000 forintot ígért, ha elválik férjétől. A legendás, országokon átívelő, a századfordulós bulvársajtót megrengető kapcsolat két váláson, tíz évig tartó szerelmen, 8 elherdált millió dolláron túl, a Vevúz lábánál ért véget és ezzel megpecsélődött a szerelmi háromszög tagjainak sorsa.

  • Barcza Mariska szegényen és elhagyatottan halt meg 65 éves korában, 1932-ben.
  • Clara Wardot, miután örökségéből kitagadták, fotómodellként tengette életét, – amíg tehette…
  • Rigó Jancsit sem kerülte el a végzete. Amerikában elzüllötten és nagy nyomorban halt meg 1927-ban, 69 éves korában. Beszélték róla, hogy utoljára egy levitézlett színésznővel járta a lebujokat és Stradivárius hegedűjével keserves magyarnótákat muzsikált.

A Rigó névre már csak az azóta készült film emlékeztet, meg a sütemény a cukrászdák kirakataiban…

Hogyan vált a Rigojancsi  cukrászsütemény az asszonyszöktetési románc szimbólumává?

A legenda szerint Rigó Jancsi egy pesti cukrászdában egy csokis, édesen krémes süteménnyel kedveskedett szerelmének. A cukrász, aki készítette a süteményt Rigó Jancsiról nevezte el. Számítása beigazolódott, a csokoládéval leöntött és kocka alakú, a barna szín három árnyalatában pompázó tejszínhabos Rigójancsi cukrászsütemény rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert. A cukrászat klasszikus készítménye lett Magyarország határain túl is, amely a XIX. századi asszonyszöktetési románcuknak állít emléket.

Forrás:

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.