A  spanyol flamenco a romák tánca  vagy beépítették a flamenco lépéseit, hangulatát a táncukba? Az egyiptomi cigánytánc és a hastánc hangulata miért áll ilyen közel egymáshoz? A verbunk lépései beépültek a Kárpát-medencében táncolt cigánytáncokba és ezért nem felfedezhető fel ez a pergő lépéssor az indiai, egyiptomi, török cigánytáncokban? A cigánycsárdás és a magyar csárdás valóban összetéveszthető? Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon?  Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból. A romák több évszázados vándorlásuk során egyesítettek és összeolvasztottak bizonyos elemeket az általuk megismert különböző kultúrák zenéjéből és táncából, ugyanakkor tánc- és zenefolklórjuk a vándorlásuk során megismert népekkel szoros kölcsönhatásban alakult. Egyrészt a régi, feledésbe merült hagyományok örzőivé váltak, hiszen az ott élő népekkel ellentétben ők változatlan formában használták a tőlük tanult, nekik tetsző motívumokat, másrészt az újkori nemzeti kultúrák kialakításához, színesítéséhez is hozzájárultak. Míg a zene- és tánckultúra elemeit elsősorban a nem zenész cigányok őrizték meg, addig az újkori kultúra színesítésében és összekötő szerepében inkább a zenész romák jeleskedtek.

“A cigányok tánckultúrájának viszonylagos egységéről csak kisebb területeken belül lehet szó, mert tánckincsük regionálisan módosulva kapcsolódik a befogadó népekével, s rendszerint e népek régebbi hagyományait alakítják át sajátos előadásmódjuk szerint.” (Néprajzi lexikon)

A fenti frappáns és precíz meghatározás kiváló bizonyítéka számtalan, az utóbbi évtizedekben született  művészeti alkotás, így az Egyesült Államokban élő Miriam Peretz táncművész helyszíni kutatások, tanulmányok alapján összeállított “Gypsy Trail” című táncos produkciója vagy az Algériában született roma származású, de francia állampolgárságú rendező-író, Tony Gatlif “Latcho Drom” című filmje vagy az idén már tizenhatodik alkalommal Salgótarjánban megtartott Nemzetközi Vándor Cigánytánc Fesztivál és a Johnny Depp szereplése miatt különösen nagy visszhangot kapott, Jasmine Dellal  “When the road bends” című dokumentumfilmje a világ öt különböző cigányzenekarából verbuválódott Gypsy Caravanról. Mi nem tudományos, hanem újkori eszközökkel szerettünk volna virtuális utazást tenni és feltérképezni, milyen formában él a cigánytánc a világon és figyelemfelkeltőként összegyűjtöttünk néhányat az interneten fellelhető felvételekből. Ezeket öt régióra bontva mutatjuk be követve a vándorlás útját.

  • India – A romák vánorútjukat feltehetően Rajasthanban kezdték. Ennek a régiónak az egyik legdinamikusabb tánca a kalbeliai emberek tánca, a Kalbelia, adózva ezzel India fekete anyjának, Kalnak. A kígyóbűvölők táncaként is aposztrofált tánc cigány változatában a mimikák, gesztusok a romák mindennapi életét elevenítik fel, akrobatikus elemekkel, forgásokkal. Milyen érdekes, hogy a férfiak csak a zenélésben vesznek részt, a táncban nem,  legalábbis a felvételek tanúsága szerint. A tánc a Magyarországon ismertekkel szemben szinte galoppos, fergeteges, mint a dervisek tánca, néhol csábító, mint a hastánc.
  • Afrika- és Közel-Kelet – Ebből a régióból egyiptomi, szíriai és török cigánytáncot tudtunk fellelni a neten. A török és egyiptomi cigánytánc tulajdonképpen  hastánc. Az egyiptomi változat esetében érdekes, hogy a felvétel páros táncként mutatja be, míg a török változatban létezik férfi hastánc is. A szíriai cigánytáncot a nők járják és szinte egyetlen hangszerrel kísérik a férfiak.
  • Kelet- és Közép-Európa – A romák vándorlási útvonalának, a romák jelenlegi életterének megfelelően ebben a régióban találtunk legtöbb példát a cigánytáncra. Romániai, bolgár, szlovák, ukrán, orosz, példát is találtunk. Talán Szerbiát a Cuceko/Cocek nevezetű hastáncot idéző tánc reprezentálja. A dallamvilág szinte teljesen eltérő, a mozgásvilágban több a hasonlóság.
  • Spanyolország – Spanyolországba a romák két úton, Marokkón és Európán keresztül és valószínűleg két külön időpontban érkeztek. Az első írásos emlékek 1447. tekintik a romák Spanyolországba érkezésének időpontjaként. Érkezésükkel a cigánytánc fúzionált a mór táncokkal, a flamenco kialakulásához vezetve. A leghíresebb spanyol cigánydalok eredete is egyiptomi. A felvételek is szinte csak flamenco-ra utalnak.
  • Közép- és Dél-Amerika – Mexikói és Brazíliai példát találtunk. Nem vitás, hogy a spanyol hatás erős, de megkockáztatjuk, hogy Sao Paoloban készült utcai felvétel, aminek első száma egy magyar népdal, nem  brazilok előadása. A mexikói példa egy művészi előadás, a Mexico City-ben élő Lila Zellet Elías 2003-ban létrehozott cigány zenei- és táncegyüttesének, Egiptanosnak a produkciója. A táncművész együttesein és tánciskoláján keresztül szeretné megőrizni és terjeszteni a cigány és közel-keleti kultúrát, összekötve a mexikói kultúrával.

INDIA

  • Az alábbi felvétel Tony Gatlif “Latcho Drom” című filmjéből a romák vándorútjának kezdetét felidéző tánc.(Forrás: maggiechenjm | 2008.04.25.)

AFRIKAI és KÖZEL-KELET

  • Szíriai romákkal Marmaritaban találkoztak a felvétel készítői. Bár a felvétel furcsa szögben mutatja a sivatagi sátorban készített családi produkciót, de az arabos zene, a női táncosok- férfi felállás ebből a felvételből is jól azonosítható. (Forrás: michaelmedawar68 | 2009.02.27.)

  • Egyiptomi cigánytáncban a lépések puhák, gyorsak, de a mozgás lírai.  Meg kell említeni, hogy a hódítót jelentő Ghawazee a legtradícionálisabb női táncosok neve Egyiptomban. A sokáig népszerű hastáncosokat 1830-ban betiltották és Egyiptom északi részére űzték őket, hírnevüket azoknak a 19. századi utazóknak is köszönhetik, akik nagy lelkesedéssel számoltak be produkciójukról. A lefátyolozott muszlim világban ma is kétes a megítélésük, pedig családi ünnepeken való szerepeltetésük jó szerencsét jelent. (Feltöltötte: YoussefBatanero, a férfi táncos)

  • A török cigánytánc férfi változata igazából egy nagyon finom lépésekből, mozgásokból álló hastánc.  Bemutatja Serkan Tutar, aki 2008-ban a “Világ férfi hastáncosa” díjat is megkapta.(Forrás: www.serkan.be)

  • A török cigánytánc női változata erőteljesebb csípő és lábmozgással fejezi ki a roma nők életének meghatározó gesztusait, ami szorosan kötődik a hétköznapjaikhoz. A táncot az Isztmbul mellett élő Oryantal Reyhan mutatja be.

KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA

  • Úgy tűnik az ukrán cigánytánc felvételét egy családi rendezvényen készítették és az aprócska fiú már készen áll az alaplépések megtanulására.

  • A szlovák cigánytáncot a Zemplin együttes mutatja be. A táncban mind a férfiak, mind a nők résztvesznek, nagyon szórakoztató, pergő táncot produkálva.(Forrás: iknog5 | 2007.11.10. )

  • Az orosz cigánytáncot, ami a lépések és a zene miatt számunkra inkább oroszos a tánc “Vengerka” (magyar nő) elnevezése ellenére, Kalinka Volshaninova orosz roma táncos mutatja be. (Forrás: Volshaninova | 2008.09.02.)

  • A romániai cigánytánc a Romafest Gypsy Dance Theater előadásában látható. A felvétel a Paléo Folk zenei fesztiválon készült. Számunkra ismerős lépések és zene.

    Ez a felvétel szinte készülhetett volna Macedoniábna, Szerbiában, Albaniában, Törökországban, Romániában vagy Bulgáriában is. A tánc a Cuceko/Cocek/Cucek szóló változata, ami sokkal vadabb, keletiesebb, erotikusabb, mint a sortáncként táncolt változtata. A török kocek szóból származó népszerű balkáni táncot eredetileg a lányok csak egymás között táncolták, de a tapasztalatok szerint ma már nagyobb publikum előtt is gyakran látható ez a hastáncokat idéző, meglehetősen erotikus tánc.

SPANYOLORSZÁG

  • Bár a flamenco a világon leginkább elterjedt olyan tánc, amit cigánytáncként, a romák táncaként tartanak nyilván, de ez nemcsak a romák által kitalált tánc. Fejlődése, kialakulása a mór, andalúz, spanyol népi stílusok fúziójának köszönhető, mindazoknak, amiket a romák magukkal hoztak Spanyolországba vándorlásuk során. A flamenco művészete hatalmas változásokon ment keresztül az elmúlt 500 évben és a nyugati kultúrák ma is erős hatást gyakorolnak stílusára, de roma gyökereit mai napig nem veszítette el.  A felvétel a Latcho Drom című film Spanyolországban készült jelenete. (Forrás: maggiechenjm | 2008.04.26.)

KÖZÉP- ÉS DÉL-AMERIKA

  • Sao Paoloban készült felvétel egy utcai előadásról. Táncosok: Enrico Benhart, Esmeralda Ohana, Juan Villar, Lyanka Alexys, Yago Ferrari e Yasmin Lunary. (Forrás: suryahavel | 2010.06.21.)

  • Egiptanos Mexikói Cigány zene- és táncegyüttes bemutató filmje. (Szereplők: Lila Zellet Elías, Ricardo Rubio, Hebert Clabel, Gabriel Elizondo, Francisco Bringas y David Tobin. Ciudad de México 2010. Forrás: lilazelletelias | 2010.02.02.)

Tagged with →  

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.