A legenda szerint Dankó Pista mindannyiszor megpengeti a húrját, ahányszor szűzlány megy el előtte. A cigányprímás köztiszteletnek örvendett az egész országban, így nem csoda, hogy halála után azonnal gyűjtés indult, hogy emléke egy szobor formájában örökké fennmaradjon.

Dankó Pista szobra a szegedi Stefánián

Hosszú-hosszú évtizedekig ez volt Európában – sőt talán a világban is – az első és egyetlen cigány szobor. Dankó Pista effajta sokáig őrzött elsőbbségét tavaly elveszette – Makó főterén Fátyol Misinek állítottak emléket kedvenc kávéháza, a Korona közelében –, így immár két cigány művészről készült szobor is van az országban, ugyanannak a kultusznak a követeként. A századfordulón Dankó Pista a kor legendás prímása volt. Életében mintegy 400 népies műdalt írt. Nyomorúsággal küzdött egész életében, elhatalmasodó tüdőbaja végül 1903-ban életét vette Budapesten. Halálhíre nemzeti gyászt indított el. Mivel a Szegedhez közeli tanyavilágban született, és a karrierje is innen indult el, holttestét díszmenetben hazahozták, és a szegedi Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. Azonnal halála után mozgalom indult, hogy a híres nótaköltő alakját szobor formájában örökítsék meg az utókornak. Pósa Lajos író állt az országossá terebélyesedett mozgalom élére, aki számos nótában működött közre és mély barátságot ápolt a prímással.

A szobor 9 évvel később, Margó Ede vésője nyomán született meg. Habár a Dankó emlékmű közadakozásból készült, a történethez hozzátartozik, hogy elegendő pénz sosem gyűlt össze. Ennek ellenére, lám-lám, mit eredményez a köztisztelet: a szobrász csak a márvány anyagáért kért pénzt, ezért a gyönyörű és az idő által is nemesített kiváló munkáért nem kért tiszteletdíjat – mondja a szegedi szobrok kutatója Dr. Tóth Attila, aki már ötödik hete kalauzol minket a szegedi köztéri szobrai között. Margó Ede – ahogyan Lyka Károly művészettörténész jellemezte: „a hegedűs szobrász” – ebben a líraian megformált, szép, romantikus szoborban rótta le tiszteletét a nótakirály előtt. A legszebb szobrok, talán csak ilyen szeretetteljes közegben tudnak megszületni.

Zenésznek ritkán készül szobra, ezért ez a szobor külön érdekes. Dankót hivatásának teljes vértezetében látjuk itt, miközben hegedűjét pengeti. A zenei géniusz elmélyült pillanata jelenik meg. Az emlékművek elnagyolt ábrázolását meghazudtolóan bensőséges és a művész alkatának megfelelő, azzal összhangba lévő a szobor megformálása. Mikor készültem a találkozásunkra, megnéztem Dankó korabeli fotóit, és egészen ezidáig azt hittem, hogy ez egy eszményített alak, de nem! Dankó Pista így nézett ki! Ez egy portré hű szobor – teszi hozzá a művészeti író. Olyan szobor készült, ami a korban teljesen szokatlan volt: tapintható közelségben van az alak. Fantasztikusan szép erezetű, csipkézett, zseniális részletgazdagsággal van megoldva a háttérben elterülő, az alakot megtámasztó vadrózsabokor. A kicsit rózsaszínes, tört fehéres műemlék gyönyörűen vésett, szépen faragott. A másfeles életnagyságú emlékmű ruskicai márványból készült, és habár az idő nem tudta kikezdeni a nemes anyagot, a vandálok már néhányszor igen. Sajnos ez a szobor volt sokáig a legtöbbet megrongált emlék. Előszeretettel törték le a hegedű nyakát, amit nagyon költséges volt helyreállítani, persze ez többször is megtörtént. Most már úgy van megcsinálva, hogy lehetetlen megrongálni! Egy acél stift van benne, így már letörhetetlen – jelenti ki a helytörténész. Minden részlet a kabát gombjától, a hegedű húrjaiig hihetetlen komponáltan jelenik meg, ami a szobrász zsenialitását tükrözi. Habár a szobor főnézetre van hangolva, hátulról is érdemes megnézni. Az alak kissé kilépő mozdulata és elegáns egzaktsága a romantikusan lobogó talapzattal gyönyörűen van felvezetve. Bármilyen furcsa is a kifejezés, úgynevezett „beszélő talapzatot” látunk ennél a szobornál, amit a neobarokk szobrászat talált ki. Ennek jellemzője, hogy a figura jelentőségére és életművére már a talapzat is utal: mintegy narratívaként teszi értelmezhetővé azt.

A Stefánia egyik ékessége ez az emlékmű, és remek helyre lelt itt. A márványemléket már eredetileg is a Stefánián állították föl, csak a folyóparthoz közeli részen, a színház bejáratának tengelyében, Erzsébet királynő mélázó szobrának szomszédságában. Komoly fejtörést is okozott ez a városatyáknak, és volt is hosszú vita, huzavona ebből, hogy miként fogadja majd a hírt Bécsben a császári udvar, hogy egy cigány szobra kerül a felséges asszony emlékének társaságába. A nótaszerző figurája végül csak a második világháború után került az akkori Kass Szálló (1934-től Hungária Szálló) előtti háromszög alakú terecskére. A szobor az épülettel együtt hihetetlen szimbiózisban van, ez is mutatja azt, hogy ha jó helyen van egy emlékmű, akkor annak a térnek, térségnek vezérszerepű motívuma lehet – véli a művészeti szakíró. Gyönyörű fák vannak a környezetében, és ezek beszédesen bontakozó lombkoronájuk olyan romantikus dicsfényt borít a szoborra, amely megmutatja, hogy olykor még az élővilág is beleérez az emberek eszményeinek világába, és talán éppen annak megfelelően alakul. Itt hála istennek a természet nem benőtte a szobrot – van jó néhány példa arra is, hogy a környezet elcsúfítja a művet -, hanem éppen élni segíti és talán az értelmezését és megszerettetését is motiválja – mondja a szoborkutató. A prímás a szabadban, az őt ihlető természetben, a magyar tájat idéző rózsabokor által övezett lugasban, egy lemetszett rózsabokor tőre támaszkodik. Ez a lehető legjobb helye a nótaszületésnek. Lehet búsongatni, mélázni múlton, jelenen, jövőn, ahogy Dankó márványemléke előtt állva is lehet merengeni hasonlókon. Hozzáteszem, ha egy ilyen szobor ma születne, kicsit azért megmosolyognánk a dolgot, egyszerűen azért, mert ma már az áttételesebb szimbólumokat is megérti a köz – teszi hozzá a helytörténész.

Ez már sorozatunk ötödik szobra, és a végigvett emlékművek közül az idők során szinte mind át is lett helyezve. Biztos felmerült már az olvasókban a kérdés, hogy miért van szükség ennyi szoboráthelyezésre. Erre egyszerű válaszom van: a várost élő organizmusként kell elképzelni. Például a közlekedés változása is gyökeresen áthangolja a várost, így teljesen természetes, hogy bizonyos fókuszpontok korábban el nem képzelt módon átformálódnak. A város ilyen ételmű átalakítása már-már tervszerű, és ennek a szobrok sokszor áldozatául esnek. Minden emlékműnek megvan a maga fejlődéstörténete, tulajdonképpen az életük – mondja a művészeti író. A szobrok jelentéshordozása, a hozzájuk kötődő kultuszok, a közösség hozzáállása is folyton változik. Vannak elfeledett szobrok, vannak olyan emlékművek, amelyeket a nép haragja rombolt le a közterekről – ennek lehettek tanúi 1989-1990 tájékán -, és vannak olyanok is, amelyeket sikerül jó helyre tenni. Az isteni csoda, hogy a cigányprímás emlékének sikerült ilyen tökéletes helyet találni – teszi hozzá az író.

Halálának 100. évfordulóján egyfajta rehabilitáció történt meg a napjainkban már kivesző félben lévő magyar nóta kultuszának ügyében. A Dankó Pista Alapítvány a cigányprímás halálának centenáriumára, egy emléktáblával látta el a szobrot, amin Juhász Gyula Dankó Pistának című verséből olvasható egy strófa:

„Húzd rá, cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne födje feledés hava!”

Forrás: Szeged.hu – Megjelentetve szíves hozzájárulásukkal

Tagged with →  

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.