Hetvenöt éve, 1936. november 14-én született Antonio Gades spanyol táncművész, koreográfus, aki forradalmasította a színpadi flamenco táncot.

Eredeti neve Antonio Esteve Ródenas volt. Családja szerény körülmények között élt, így egészen kis korától dolgoznia kellett. A tánc iránti vonzalma akkor lobbant fel, amikor megtekintette a híres flamenco táncosnő, Pilar López Júlvez együttesének előadását, s tizenöt évesen már ő is a társulat tagja volt.
1962-ben alapította meg saját társulatát, amely kezdetben Olaszországban aratott sikereket, még a milánói Scalában is felléptek. Gades 1963-ban – szintén a Scalában – Ravel Bolerójának főszerepét is eltáncolta, a következő évben a New York-i közönséget is meghódította flamencójával, majd 1965-ben a madridi Zarzuela színházban bemutatott Don Juan előadásával saját hazájában is prófétává válhatott. Az előadás egyébként is nagy vihart kavart, mert prózai elemeket is beleszőttek a darabba, amelyben így egyszerre vettek részt táncosok és színészek.
Antonio Gades forradalmasította, néptáncból attraktív, drámai színpadi tánccá tette a flamencót. A flamenco eredetileg sevillai cigányt jelentett, később vált táncaik gyűjtőfogalmává. Alapritmusa rögzített, néha énekkel, tapssal vagy gitárral kísérik, feszültségét a rögzített alapritmus és a táncos a korlátok áthágására irányuló törekvése adja. A spanyolok erre a “robbanás közeli” állapotra a duende kifejezést alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a táncnak ihlető démonnal kell rendelkeznie. Gades sokat merített az eredeti néptáncból, de sok új elemet is szőtt bele. A klasszikus balett koreográfiájának elemeit szinte magától értetődő természetességgel fordította le a flamenco nyelvére.
A pályájának csúcsára ért művész a spanyol politikai helyzet elleni tiltakozásul 1975-ben ideiglenesen visszavonult, ám önkéntes száműzetése (Franco halála miatt) alig néhány hónapig tartott. Az új Spanyolországban nagy szükség volt szakértelmére, a hetvenes évek végén őt bízták meg a nemzeti balett-társulat megszervezésével, az együttest három éven át vezette.
A nyolcvanas évektől a filmművészetben is kipróbálta magát. A rendező Carlos Saurával és Paco de Luciával együttműködve született a mára legendássá vált Carmen. A filmben Gades alakította a rendezőt, aki az opera táncváltozatát akarja színpadra állítani az ideális flamenco táncosnő főszereplésével, akit szintén Carmennek hívnak. A valóság és a színház fokozatosan összemosódik, a rendező halálosan beleszeret a Laura del Sol által alakított Carmenbe, de a szerelmet lassan elpusztítja a féltékenység és a gyűlölet, akárcsak az eredeti darabban. Saura és Gades együttműködéséből született a Vérnász, Federico García Lorca világhírű drámájának filmes-táncos adaptációja is. Az alkotóknak rendkívüli hatással sikerült a tánc nyelvén bemutatniuk a tragédia ívét.
Gades táncos társulata 1991-ben feloszlott, majd három évvel később újraformálódott. Új produkciójukat, egy Lope de Vega-darab balett-változatát Gades szinte egymaga vitte a hátán: ő készítette a koreográfiát, ő volt a rendező, táncolt is a darabban és nem utolsósorban ő intézte az anyagi ügyeket is.
A Magyarországon is több alkalommal megfordult Gades a rákkal folytatott hosszú küzdelmet követően 2004. július 20-án hunyt el.

Tagged with →  

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.