Az étkezés zene nélkül olyan, mint az étel fűszer nélkül. Sivár, egyhangú és hétköznapi.

Ha szól természetes, de ha hallgat… van siralmasabb egy zeneszót feledett étterem hangulatánál? A vendéglátás mindig is szolgáltatta ezt a hozzávalót, ami a korok szelleméhez igazodott, hol lantot, sípot, dobot, trombitát, orgonát, zongorát szólaltattak meg a zenészek, újabban – mennyire változik a világ – a zenerádiók vették át a szerepet. De van egy műfaj, ami majd’ belepusztult ugyan, de hál’ Istennek mégis túlélte a rendszerváltást, modern korunk sem tudta maga alá temetni, ez a cigányzene.

Hungarikum, a magyaros jelzővel felruházott csárdák, fogadók, vendéglők és éttermek nélkülözhetetlen „tartozéka” a cigányzenekar, prímástól, nagybőgőstől, cimbalmostól, néha rajkóstól… Gulyás, csárdás, cigányzene. Folklórunk részévé vált, de hogy a könnyedén vett műfajt mennyire nehéz művelni, legyen bizonyság erre a „Cigányzenéről” írt sorozatunk három része.

Egy magát autentikusnak tekintő csárdából nem hiányozhat a cigányzene. A Paripa Csárda komolyan veszi e feladatot! Minden hétköznap, kedden, szerdán és csütörtökön, Budai Antal és zenekara szolgáltatja azt a hangulatot, amiért sok-sok vendég kilátogat Debrecenből. Régiónkba látogató turisták tartalmas programjává vált a zenei aláfestéssel eltöltött vacsora, de a szomszédos Romániából is érkeznek szép számmal törzsvendégek! Mi a titka a zenekarnak? Nézzék, hallgassák, és megértik…

Sok kottás feljegyzés bizonyítja, hogy Magyarországon a polgári jellegű házi zenélés a XVII. században alakult ki. Ezek a kották főleg az étkezések, lakomák alatt játszott zenét írják le.

A tehetős urak Stadtpfeifer-t bíztak meg, akik a házi körökben trombitán, sípon, orgonán vagy lanton szólaltatták meg a műveket. Ebből a polgári vagy kisebb kúriai környezetből a XVIII-XIX. század fordulóján települt át a zenélés szokása a vendéglőkbe, és a „városi trombitások” helyébe vendéglői zenekarok léptek. A kúriai környezetből a dallamok a népszínművekbe kerültek át, a népszínművekből a kedveltebb dallamok a vendéglőkben, kocsmákban.

Az 1700 évek végén nyílván tartották, sőt rendeletben (edictum) szabályozták a vendéglői zenészek helyzetét. A nagy pesti vendéglők közül csak egyben lehetett este 10 óra után muzsikálni, a Hét választófejedelemben. Ez alól a takarodó alól csak a lakodalmak voltak kivételek. Bálokat Pesten csak egyes tánctermekben engedélyeztek, amiért bálpénzt kellett fizetni a városi kasszába.

Az asztali zene szerepe a XIX. század elejétől megnőtt, művészi színvonalra emelkedett, kitermelte a maga virtuóz művészeit, nélkülözhetetlenné vált a vendéglőkben. A reformkor előtt és alatt a magyar érzést ápolta. A 18. század végén közel 1600 cigányzenészt említenek az összeírások.

A magyar vendéglátó zenéről nemcsak a magyar költők, hanem a külföldi utazók is csodálattal írtak feljegyzéseikben. Számukra a dalszöveg keveset jelentett, viszont az esztétikai élmény annál többet. Tőlük tudunk arról, miként hangolódtak a magyar hallgatók a zenére; miként kezdődött, fokozódott, ért a tetőpontra a zene s vele az emberek hangulata is.

A vendéglői szórakoztató zene a XIX. század során azonos lett a nemzeti zenével. Az érlelődő szabadságharc előtt a vendégfogadók, kávéházak adtak otthont a forrongó gondolatoknak, a találkozóknak. A muzsikusokra sem maradt ez hatás nélkül: titokban játszották a Kossuth-nótát.

A XIX. század közepén fontos társadalmi események voltak a vendéglői prímásversenyek. Ilyenkor a vendéglő közönsége előtt két vagy több prímás mérte össze tudását. A versengés eldöntésére zsűrit is választottak. Az 1870-es években még Erkel Ferenc is zsűritag volt.

Szinte nem akadt olyan fővárosi és vidéki ismertebb vendéglátóhely, amelyiknek ne lett volna dédelgetett sokszor a határainkon túl is ismert, megbecsült prímása, zenekara.

A XX. Század elején 17 ezer zenész cigányt regisztráltak Magyarországon. A századforduló társadalmában, pedig a „magyar nótára” sírva vigadó dzsentrik révén hatalmas kultusz alakult ki művészetük körül. A film gyártók felismerték ezt, a tömegével készült „alkotások” szép számmal használják a cigányzenében rejlő erőt.

Cigányzenekarok, cigányzenészek magyar filmeken

Fráter Lóránt (1942)

Prímás: Rácz Béla (1899-1962)

A Férfi mind őrült (1937)

Prímás: Pertis Pál

Az okos mama (1938)

Prímás: Dombi Pista

Rozmaring (1938)

Prímás: Magyari Imre (1894-1940)

A verbunkos elemei megjelentek az európai klasszikus zene alkotásaiban is, a cigányzenészek zenekarukkal pedig eljutottak Európa legtöbb országába, ahonnan mindig ünnepelt zenészként tértek haza. Kialakult a cigányság „arisztokráciája”.

A szocializmus uniformizált vendéglátó világa nem tudott annyi zenekart fenntartani, az 1950-es évektől folyamatosan szűntek meg a cigányzenés éttermek. 1968-ban hét-nyolcezer cigányember foglalkozott hivatásszerűen zenéléssel.

A rendszerváltás óta a vendéglátó ipari egységek privatizálása egy teljesen új munkaerőpiaci helyzetet eredményezett a cigányzenészek számára. A tulajdonosokat, bérlőket sújtó közterhek, adók (pl. ArtisJus) arra kényszeríttették a munkaadókat, hogy elküldjék a zenészeket, mondván, „nincs rájuk igény”. Napjainkban alig több mint háromezer cigányzenészt tartanak nyílván.

Paradox helyzet, de lehet, hogy a válság segíteni fogja a cigányzenészeket. A verseny rendkívül kiélezett, attrakcióra van szükség, hogy a még fizetőképes vendégeket mindenki a saját éttermébe csábítsa. És a legkézenfekvőbb megoldás erre a cigányzenekarok újbóli alkalmazása! A Paripa Csárda jó irányba lépett, hisz ki ne hallgatná szívesen egy remek étlaprólkiválasztott vacsora elfogyasztása, néhány pohár bor felhörpintése után az alábbi muzsikát?!

Következik: „Húzd rá cigány!” – azok a híres prímások

Forrás:

http://www.debreceniettermek.hu/cikkek/az-asztali-zenetol-a-cigany-muzsikaig_99.html

Felhasznált irodalom:Erdős István: A cigányzene hőskora

ifj. Boros Mátyás: „A cigány gúnya szégyene”…

A Magyar cigányzene nemzeti kincs (Lugosi Salon Gypsy Band)

A cigányzene múltja (cigany-zene.hu)

Falvy Zoltán: Asztali zene (Magyar konyha 1983)

sulinet.hu

deakt.hu

Tagged with →  

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.