Internetes hirdetési oldalon kínálja magát egy somogyi cigányzenekar:

a magasan képzett zenészekből álló banda igény szerinti létszámmal megvásárolható. Ár: megegyezés szerint. Létszám és rendezvény függvénye.

Lakatos Sándor eredendően öttagú bandája bármikor, bárhová elmegy, a siófoki zenészekből álló cigányzenekar ugyanis mostanság fellépés híján tengődik.

– Végső elkeseredésünkben választottuk ezt a megoldást – mondja Lakatos Sándor –, rettenetes idők járnak ugyanis manapság a cigányzenekarokra. Szinte teljesen bezárult minden kapu, nincsenek fellépési lehetőségek, nem tudunk megélni.
A Zenemművészeti Főiskolát végzett prímás, aki tanult és játszott a Rajkó zenekarban, emellett gyakran vendégszerepel a 100 tagú cigányzenekarban tizenkét esztendeje alakította meg bandáját. Szintén zeneművészetit végzett brácsás, cimbalmos, klarinétos és bőgős kollégájával eleinte rengeteg meghívást kaptak, ám az elmúlt években egyre kevesebb
helyre tudtak elszerződni. Példájuk amúgy nem egyedi, nehéz napok járnak a cigányzenészekre: a nemzetközi hírĦ Rajkó Művészegyüttes az elmaradt állami támogatás híján hatvan év után bedobhatja a törülközőt, s a külföldiek által egyik legkedveltebbnek számító hazai étteremből, a budapesti Mátyás Pincéből is elküldték – költséghatékonyságra hivatkozva – a vendégeket közel négy évtizede szórakoztató ifjabb Déki Lakatos Sándort és együttesét.
– A hazai vendégkört egyre kevésbé érdekli a cigányzene – folytatta Lakatos Sándor, aki maga is a híres cigányprímás, Lakatos Sándor rokona –, ha mulatni akarnak, a szintetizátoros lakodalmasra esküsznek. A vendéglátóhelyekről is kikoptunk, az éttermek vezetői nem akarnak költeni a zenészekre, már a turistaközpontokba sem szerződtetnek cigányzenészeket. Pedig a cigányzene igazi hungarikum, a külföldiek ugyanúgy Magyarországgal azonosítják, mint a gulyást, a paprikát vagy a pálinkát. Idehaza mégsem kíváncsi ránk senki sem, noha, amikor külföldön lépünk fel, megtöltünk egy színházat is.

A siófoki banda ráadásul a klasszikus cigányzene mellett komolyzenei műveket, operettslágereket, örökzöldeket, filmslágereket is feldolgozott, s beépített a repertoárjába, így igencsak széles a szórakoztatási skálája.
– Sokan kérdezték: nem ciki, hogy így hirdetjük magunkat? – ismerte el Lakatos Sándor. – Persze, anno nem gondoltam rá, hogy valaha is erre kényszerülök, de be kellett látnom, ma már nem úgy működik a világ, hogy bemegyek egy vendéglátóshoz, tárgyalunk, s megegyezünk. Így legalább néha ránk talál valaki, s akad egy-egy fellépésünk. Ám a jövőnk
ettől még elég kilátástalannak tűnik.

Régi nóta, híres nóta cseng fülembe

Régi cigány, híres cigány hegedülte.

Ahány leány, ahány legény ezt dalolta

De szép is volt az a nóta, régi nóta

– írta az egyik legnagyobb cigánysláger szövegében Szomory Károly költő. Aki talán maga sem hitte, egyszer valóra válik a nóta második strófája.

Régi nóta, híres nóta elfeledve

Régi cigány, híres cigány eltemetve.

Nincs, ki húzza, nincs, ki járja, más a nóta

A világ is más azóta, más azóta

Szerző : Vas András, forrás: www.sonline.hu

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.