Fantasztikus koncertet adott a múlt héten Veszprémben Roby Lakatos és együttese. A Brüsszelben élő magyar hegedűvirtuóz úgy játszott másfél órán át a Pannon Egyetem aulájában, hogy még a házigazda Mendelssohn kamarazenekar tagjai is – amikor nem kísérték – ámulva, csillogó szemmel hallgatták. A közönség a farsangi koncert végén nehezen engedte le a színpadról. Roby Lakatossal veszprémi fellépése előtt beszélgettünk.

– Az “ördög hegedűsének” tartják, de gyakran emlegetik a hegedű ördögeként is utolérhetetlen előadásmódja és zenéje sokfélesége miatt…

– …ezeket a hangzatos kifejezéseket nem szeretem. Hívő, keresztény emberként én nem vagyok az ördög hegedűse. Mindig kérem, hogy ne használják, de a sajtó erőlteti az ilyen erős megfogalmazást. Egyszer Amerikában kitalálták, és azóta nem tudok tőle megszabadulni. A hegedű ördögét sem tudom vállalni, mivel a zene nálam Istentől jön. Tehát a tehetség és a siker mind Istentől való, így ez a kifejezés sem állja meg a helyét.

– Csaknem három évtizede Brüsszelben él. Járja a világot, de ritkán hallható Magyarországon. Nagyon elfoglalt?

– Ha hívnak, örömmel jövök fellépni a szülőhazámba. Sokat turnézunk: Bostonból érkeztünk Veszprémbe, majd Budapestre utazunk, előtte Ausztráliában volt élő lemezfelvételünk. A sydney operában ötezer ember tombolt a koncerten. Olyan cd-t szerettem volna, mint az első korong 1997-ből. Arról a Lakatos-lemezről azt írták nagyon találóan, hogy unortodox cigány fúziós zene. Ami hagyományos cigányzene klasszikusokkal és dzsesszel vegyítve, tehát egy abszolút világzenei mix. Nem lesz unalmas album. Mint ahogy a koncertjeim sem azok, nálam nem alszik a közönség.

Roby Lakatos művészetét nehéz a hagyományos kategóriákba sorolni (Fotó: Penovác Károly)

– Játékának gyorsan híre ment a belga fővárosban, ahova tizennyolc évesen került ki szerencsét próbálni. Budapestről is lehetett volna világsztár?

– Sokat jelent nekem Brüsszel, mert a karrierem onnan indult el. Egy jó évtizedig étteremben muzsikáltam klubszerűen a zenekarommal. Világhírű hely lett. A dzsessz és a klasszikus zene sztárjai közül majdş mindenki megfordult nálunk: vendégünk volt például Maxim Vengerov, Zubin Mehta, Chick Corea, Paco de Lucia, Yehudi Menuhin és Stéphane Grapelli. Miután hallottak játszani, később közülük több zenésszel együtt léptünk fel. Ezt az utat Magyarországról nehéz lett volna bejárni. Yehudi Menuhinnak sokat köszönhetek, volt két közös koncertünk az Európa Parlamentben, ami nagy lökést adott a pályafutásomnak. Ő atyai jó barátom, nagy hegedűs és nagy lélek volt. Brüsszelben tartotta például a 80. születésnapi koncertjét, s a királyi fogadás után még eljött az éttermembe. Egész este neki játszottam, majd együtt zenéltünk hajnali négyig.

– Olvastam, hogy büszkén vállalja a származását, és hangsúlyozza, hogy cigányzenész.

– Bárhova hívnak a világban, legyen az Amerika, Ausztrália, Japán vagy Európa, mindenhol azt írják ki, hogy hungarian gypsy violinist, tehát egyértelműen fogalmaznak. Én magyar hegedűs vagyok és cigányzenész. Nem szégyellem ezt. Egy időben dzsesszhegedűsként emlegettek idehaza. Erre mondtam, hogy játszottam ugyan a dzsessz nagyjaival, például Quincy Jonesszal, Herbie Hankockkal, de ettől még nem lettem dzsesszhegedűs. Roby Lakatos cigányprímás!

– Számos hírességgel sok városban fellépett. Melyek a kedvenc helyszínek?

– Egyértelműen a londoni Royal Albert Hall és a New York-i Carnegie Hall. Ez a két színpad a zenészvilágban sokat számít. Negyvennyolc éves koromra játszottam a legnagyobb koncerttermekben, hegedültem mindenhol. Illetve még kimaradt a pesti Művészetek Palotája, ahol a napokban lépünk fel. Ez is rangos hely most a művészvilágban.

– Mire vevő a közönség? Roby Lakatos saját szerzeményeire, a klasszikus cigányzenére vagy feldolgozásokra?

– A műsor mindig a közönségtől függ. A színpadon az első szám után eldől, hogy mit játszunk. Ha kell, menet közben változtatok. De, hála Istennek, eljutottam olyan szintre, hogy az emberek Roby Lakatos zenéjére kíváncsiak. Van egy stílusunk, egy speciális hangzás, ami már nem is annyira új, és ezt szeretik az emberek, ezt akarják hallani. Ismerik mindenütt a világon.

– A hírek szerint kacérkodik a magyar fővárossal, lakást akar venni. Budapestre költöznek?

– Korábban volt már itthon három lakásom, de mindegyiket eladtam. A nagyobbik lányom férjhez ment a Budapest Bár cimbalmosához és hazaköltözött, jó lenne hozzá és az öt hónapos unokámhoz időnként közel lakni. Azonkívül a kisebbik lányommal a tanulmányai után szeretnénk idehaza is élni.

– Hegedűvirtuóz, ünnepelt sztár. Állandóan úton van. Belga állampolgárként Magyarország zenei nagykövete?

– A belga hercegtől három hónapja kaptam elismerést, nemzetközi zenei diplomata lettem. Két itthoni kitüntetés birtokosa vagyok: a tiszti kereszttel és a lovagkereszttel a hazám ugyancsak elismeri a szolgálataimat. A magyar uniós elnökség két gálakoncertjén, Brüsszelben és Párizsban játszhattam nagy sikerrel. Külföldön képviselem a szülőföldemet tehetséges zenészeimmel együtt.

Roby Lakatos a legendás cigány hegedűművész, Bihari János leszármazottja. Roby már kilencévesen egy cigánybanda prímása volt. A Bartók Béla Konzervatóriumban tanult, 18 éves kora óta Brüsszelben él. Különleges hangulatú zenéje a magyar cigányzene, a klasszikus és a jazz stílusjegyeit, műfaji elemeit ötvözi. Kritikusai szerint a hegedűvirtuóz művészetét nehéz a hagyományos kategóriákba sorolni. Virtuozitását Paganinihez hasonlítják, kisugárzása és zeneszeretete egyedülálló. Dinamikája és vonótechnikája világszínvonalú.Szerző: Gajdos József

Foto: Penovác Károly

Forrás: www.naplo-online.hu

Tagged with →  

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.