Emléktáblát állítanak Kaposváron Rigó Jancsinak (1858-1927), az egykori híres cigányprímásnak. A táblát annak a Kapos Hotelnek a falán helyezik el, amelynek helyén korábban a Korona Szálló állt. A kalandos életű tehetséges hegedűs sokszor lépett fel ott, az 1870-es évek elejétől Barcza József híres zenekarában játszott.

Az emléktábla állításának kezdeményezője Kéki Zoltán, Kaposvár címzetes főjegyzője, aki a város közgyűlésének csütörtöki ülésén az előterjesztés szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: a 60-szor 80 centiméter nagyságú márványtáblát a város önkormányzata állíttatja, de nem önkormányzati forrásból, hanem civilek adakozásából, szponzori hozzájárulásból készítik el.
A táblán feltűntetik a cigányprímás Kaposvárhoz való kötődését – Rigó Jancsi 15 évesen került a városba, ahol későbbi apósa zenekarában játszott, majd 24 évesen saját zenekart szervezett és elhagyta Kaposvárt -, megemlítik romantikus szerelmi kapcsolatát egy belga hercegnével, és azt is, hogy művészetén kívül a róla elnevezett sütemény is kontinens szerte híressé tette.
A közgyűlés jóváhagyta a 150 ezer forintba kerülő emléktábla állítását, melyet a tervek szerint májusban, a Festők városa fesztivál keretében avatnak fel.
A Rigó Jancsi néven közkedveltté vált habos süteményt a muzsikus és egy belga hercegné annak idején nagy botrány kavart szerelmi kapcsolatának és egy pesti cukrásznak köszönhetik az édesszájúak. A legenda szerint a csokoládéval leöntött tejszínes, kakaóhabos édességet Rigó Jancsi kérésére készítette el cukrász barátja, és a szerelmesek kapcsolatát volt hivatott kifejezni.
A sütemény gyorsan népszerű lett, édes íze mit sem változott az idők során, ám a hozzá fűződő romantikus történet keserű véget ért.
Az Európa szerte ismert muzsikust, aki zenekarával fellépett többek között Londonban, Párizsban, Bécsben, és eljutott Amerikába is, egy évtized és jó néhány millió elköltése után – a hercegtől elvált és Rigó Jancsival annak válása után házasságot kötött – Claire Ward elhagyta egy olasz pincér kedvéért, majd hozzáment egy szintén olasz hotelportáshoz. Rigó Jancsi ezek után lecsúszott kocsmazenészként tengette életét Európa nagyvárosaiban.

Tagged with →  

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.