A Tehetség Központ ötletét a ma már Berlinben élő, roma
származású gitárművész és zeneszerző, Snétberger Ferenc vetette
fel. Felsőörsön létrehozott egy zeneiskolát, ahova az ország minden
tájáról érkeznek a tehetséges és hátrányos helyzetű fiatalok ősszel,
tavasszal és nyáron, néhány hétre. Helyi Téma riport a Központból
.
Felsőörs központjában áll a Snétberger Zenei Tehetség Központ. A
főépületben, a nagyteremben gyülekeznek a gyerekek és a tanárok,
pár perc és kezdődik a tavaszi szemeszter. Snétberger Ferenc, a
világhírű gitárművész, az iskola alapítója köré gyűlnek a legtöbben.
Feri bácsi- ahogy a diákok hívják – pedig mesél.

A Tehetség Központ ötletét a ma már Berlinben élő, romaszármazású gitárművész és zeneszerző, Snétberger Ferenc vetettefel. Felsőörsön létrehozott egy zeneiskolát, ahova az ország mindentájáról érkeznek a tehetséges és hátrányos helyzetű fiatalok ősszel,tavasszal és nyáron, néhány hétre. Helyi Téma riport a Központból.Felsőörs központjában áll a Snétberger Zenei Tehetség Központ. Afőépületben, a nagyteremben gyülekeznek a gyerekek és a tanárok,pár perc és kezdődik a tavaszi szemeszter. Snétberger Ferenc, avilághírű gitárművész, az iskola alapítója köré gyűlnek a legtöbben.Feri bácsi- ahogy a diákok hívják – pedig mesél.

<object width=”220″ height=”179″><param name=”movie” value=”http://www.youtube.com/v/VgHUfsfyymI?version=3&amp;hl=hu_HU”></param><param name=”allowFullScreen” value=”true”></param><param name=”allowscriptaccess” value=”always”></param><embed src=”http://www.youtube.com/v/VgHUfsfyymI?version=3&amp;hl=hu_HU” type=”application/x-shockwave-flash” width=”220″ height=”179″ allowscriptaccess=”always” allowfullscreen=”true”></embed></object>

– Volt egy álmom, de túlnőtt saját magán. 15 évvel ezelőtt

Németországban az ottani szintó cigánygyerekeket kezdtem

tanítani. Sok jó zenész kikerült onnan, de megszűntek a

támogatások és vége lett. Már korábban is gondoltam rá, de ez az

időszak csak megerősített, hogy milyen jó lenne, ha ezek az

eszméletlenül tehetséges gyerekek nem vesznének el – magyarázza

Snétberger.

– Nem tudnak velük bánni, nem kapnak elég segítséget, mert ezek a

gyerekek azért kicsit mások. A hazai és a külföldi zeneiskolákban

sem veszik észre a tehetségeket, ehhez ugyanis szimpátia is kell.

Ezért van az, hogy nálunk a tanárok többsége is roma származású

és mi abból indulunk ki, amit hoznak otthonról. Mi vezetjük őket, ők

meg megszeretik a klasszikus zenét, a világzenét, a jazzt – ömlik a

szó a gitárművészből, miközben a 15-20 év közötti diákok

zsibonganak az aulában.

– Lehangolódott a zongora – kiáltja az egyik, egy hegedűtokos fiú

megy segíteni. Külsejükre sokat adó, tipikus kamaszgyerekek, akik

viccelődnek, hangoskodnak, mint bármelyik iskolában, a különbség

annyi, hogy itt többségében roma fiatalok vannak és minden

második mondatuk a zenéről szól.

– Nem tudom, hogy könnyebb lesz-e ezeknek a gyerekeknek

cigányként élni – folytatja Snétberger Ferenc, aki az egész országot

bejárta, hogy meghallgassa a jelentkező gyerekeket és kiválassza a tehetségeket.

Snétberger oktat, szerv ez, terv ez, Berlinbe v inné egy- két

tanítv ányát fellépni

– Gyerekként Salgótarjánban a cigánysoron laktunk a

nagymamámnál, és most ugyanilyen helyeket láttam, beszélgettem a

családokkal, nagyon nehéz helyzetben élnek jó páran. Ezért örülök

ennek az iskolának, mert így segíteni tudunk a gyerekeknek.

Pontosan tudom, hogy mi megy bennük végbe, én is ugyanonnan

jövök, ahonnan ők. Amit itt megtanulnak, az büszkeséget és

önbizalmat ad nekik, ami nagyon fontos. Nem kell lehajtaniuk a

fejüket, hogy ők cigányok, hanem kiállhatnak bárhova, mert

tehetséges zenészek – mondja a világhírű muzsikus, majd elindul,

mert órája lesz. Minden teremben egy tanár, egy diák.

– Az átlag itt tehetségesebb, mint egy szakközépiskolában – mondja

Barcza Horváth József, aki bőgőt és basszusgitárt oktat. Kállai Géza

fordított baseball sapkában áll, nyakában basszusgitár és hólyagos

ujjait mutatja tanárának, miközben bemennek a terembe.

– Géza elkezdett bőgőzni is, ez viselte meg a kezeit – mondja

nevetve a tanár, és bekapcsolja az erősítőket. Hangolás, mollok,

jazz alapok, erről szól a következő 45 perc. A szomszéd szobában

Balázs János oktatja zongorára Horváth Józsefet, aki fiatal kora

ellenére szinte tökéletesen játszik.

– A Pokolból megyünk a fény felé, még nem vagyunk a

Mennyországban, de már a Purgatóriumban. Erre figyelj az

intenzitásnál – magyarázza Balázs János Liszt Ferenc Dante

szonátáját a fiúnak, aki hevesen bólogat és újrakezdi.

– Most a szerelmi halottaknál vagyunk, akik a szerelembe haltak bele

– kiállt a tanár és Józsi elmosolyodik, mert ezt pontosan érti. Szünet

van, a diákok az udvaron napoznak, beszélgetnek, egy csoport fiú LL

Junior egyik slágerét gitározza és énekli.

– Hadd játsszam el én is, én is tudom – szalad hozzájuk egy 10 év

körüli fiúcska. A lányok külön csoportban beszélgetnek és közben a

fiúk felé pislognak.

– A nyári táborban már szerelem is született – mosolyog Hete Dóra,

aki mentorként dolgozik itt. Segít a diákoknak az eligazodásban, a

tanulásban, sőt a mosásban is.

– Fáj még a fejed? Itt a gyógyszer! – szalad oda az egyik diákhoz. A

mentorok itt szülők, osztályfőnökök és barátok egy személyben. A

korrepetálásban is segítenek, hogy a tábor ideje alatt se

maradjanak le a gyerekek az iskolai tananyaggal, de angolul is

foglalkoznak velük.

– Lehet bármilyen tehetséges zenész, ha nem tud kommunikálni –

magyarázza Snétberger Ferenc. – Azért tanítunk angolt is nekik,

mert idegen nyelv nélkül nem lehet sehova eljutni, én ezt a saját

bőrömön tanultam meg – magyarázza Feri bácsi, közben jóságosan

körbenéz.

– Ezeknek a gyerekeknek az a legrosszabb, ha innen el kell menniük.

Folyamatosan jár az agyam, hogy mit lehetne még tenni, arra

gondoltam, hogy jó lenne, ha az itt végzettek közül páran

visszajönnének tanítani. Akadnak, akiket viszek magammal játszani,

nemsokára lesz egy koncert Berlinben a külügyminisztériumban,

egyet-kettőt vinnék magammal, hogy kint is lássák, mit tudnak.

Tényleg igyekszem segíteni rajtuk, de nekem is jó, mert sokat kapok

tőlük, szerintem miattuk jobban játszom, mint régebben – nevet a

világhírű gitáros, majd elindul a következő órára. Snétberger

gitározik, a tanítvány klarinéton kíséri. Nem beszélnek, csak a

szemükkel kommunikálnak, a külvilágról tudomást sem vesznek. Az

óra végén a gyerekek kiszaladnak az épületből, át a menzára, jön az

ebéd. A 16 éves Boros Renátó hegedűjével sétál.

– Szerintem ez a tábor a legnagyobb ajándék lesz egész életemben

– mondja a fiú, aki a kassai konzervatóriumban tanul. – Szlovákiában

élek szüleimmel és húgommal. Apu és anyu munkanélküli, de

valahogy mindig vagyunk, és az iskolára előteremtik a pénzt, pedig

nem mindig van otthon kenyér. A családomnak a mindene, hogy

nekem jó legyen, hogy azt csinálhassam, amit szeretek. Bárhova

mennek a szüleim munkát keresni, éreztetik velük, hogy romák és

biztos nem jók, pedig apukám kitanult ács – magyarázza Renátó, aki

hét éve hegedül. – A kottát meg lehet tanulni, de az érzés a szívből

jön. Nem tudom elmagyarázni, de ha kézbe fogom a hangszert,

mintha azon keresztül folyna a vér a testembe. Nagyon sok bánatot

bele tudok tenni a zenébe. Néha ahelyett is muzsikálok, hogy

anyumékkal beszéljek, mert látom, hogy szenvednek a nélkülözéstől,

és közben nekem megteremtik az iskolát. Azért tanulok, hogy nekem

legyen munkám – mondja Renátó bánatos szemmel, de mikor azt

mondom neki, hogy tanárai különösen tehetségesnek tartják,

elmosolyodik. – Én ilyet magamról nem mondhatok, mert még nem

mutattam sokat a világnak.

Indulunk a menza felé, előttünk megy Snétberger Ferenc.

– Feri bácsi szerintem azért lett világhírű, mert volt benne akarat. Ő is

olyan családból származik, mint mi. Hiszem, hogy én is ki tudok

kerülni ebből a helyzetből. Akármi jöhet, nem adom fel soha –

mondja búcsúzóul Renátó, majd hangszerét maga mellé téve nekilát

az ebédnek és közben a zenéről beszélget asztaltársaival.

Szerző: Szabó Dóra

Helyi Téma 2012. március 27.

Tagged with →  

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.