Ismerős melódiáknak – a nagy klasszikusoktól Offenbachig – a közönség szívét megérintve egyszerre frenetikus és mély változatát adja elő a Budapestről érkezett 100 Tagú Cigányzenekar – hangzott el hétfőn a legnézettebb francia televízió, a TF1 híradójában a “hegedű iránt családi szeretet tápláló monumentális zenekar” kéthetes franciaországi turnéjáról készült riportban.

A klasszikus szimfonikus zenekarként működő 100 Tagú Cigányzenekar péntek óta Párizsban, az egyik legnagyobb presztízsű francia koncertteremben, a Théatre des Champs Elysées-ben összesen hat alkalommal lép fel. A teltházas koncertek végén a hálás közönség mindig állva ünnepli az együttest.
“Dinamikusak, nagyon könnyedek, váratlanok, boldogságot és lelkesedést árasztanak magukból, kiváló zenészek, minden tökéletes” – így jellemezték a televízió kamerája előtt a koncert után a nézők a zenekar tagjait.
A jellegzetes magyar cigányzene és a cigányzenekarra hangszerelt népszerű komolyzenei művek (Verdi, Liszt, Erkel, Strauss, Csajkovszkij, Brahms, Sarasate, Bizet) mellett a programban szerepel a mindig óriási sikert arató cigánydzsessz is, amelyet Franciaországban Django Reinhardt gitáros tett ismertté. A zsidó számokból összeállított részt akkora élvezettel fogadja a párizsi közönség, hogy többen a széksorok között táncolnak, a koncert végén felcsendülő La vie en rose című népszerű Piaf-dalt pedig a zenekarral énekelik.
A 100 Tagú Cigányzenekarnak nemcsak franciaországi, hanem valamennyi külföldi útját francia menedzsment szervezi, így az együttes 18 éve minden évben visszatér Franciaországba, nemcsak egy-egy koncertre, hanem általában többhetes turnékra, amelyekkel részletesen foglalkozik a francia média.
A fővárosi sorozatra ezúttal Avignonból és Monte Carlóból érkeztek, ahol a turné eddig legfergetegesebb koncertjét adták múlt szerdán a hercegi család tagjai és vendégei előtt a közelmúltban felavatott Grimaldi Forum közel kétezer férőhelyes nagytermében – mondta el az MTI-nek Beke Farkas Nándor, a zenekar főtitkára. Párizs után Nancyba és Roubaix-ba utaznak tovább.
Xavier Duboc producer számára fontos szempont, hogy a legnagyobb presztízsű koncerttermekbe szervezze a fellépéseket, és kétévenként a Théatre des Champs Elysées-be is visszatérhessen a magyar zenekar. A 2014-es szerződést éppen hétfőn írták alá. Duboc elmondta az MTI-nek, hogy nem volt könnyű áttörni a falakat annak érdekében, hogy egy kotta nélkül játszó együttest beengedjenek a klasszikus zene franciaországi szentélyeibe, de ma már mindenhol visszavárják a 100 Tagú Cigányzenekart. Európa és Japán után pedig az együttes álma, hogy Amerikát is meghódítsa.

Tagged with →  

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.