Kosárfonás, színes női viselet próbálgatása, gyerekelőadás és Romano ButiQ-koncert: a roma kultúrát népszerűsítették a TIFF-en.

A romák társadalmi beilleszkedését segítő rendezvény kulcsa az lehet, hogy testközelből mutatja meg a kisebbségi közösség értékeit. Továbbmegy a sztereotípiákon, felhívja a közösség erényeire, társadalmi helyzetére a figyelmet, de nem esik túlzásokba, nem tekint úgy a közösség tagjaira, mint vásári látványosságokra.

Egyszerre rombolja a negatív képet, és építi a pozitívat. Ügyel arra, hogy ne egy idilli, a valóságtól távol álló illusztrációja legyen a romáknak, amelyben esetleg úgy tekintenek rájuk, mint érdekességekre, földönkívüliekre. Röviden: segíti a többség és a kisebbség tagjainak interakcióját, fórumot alakít ki, hogy közelebb hozza őket egymáshoz.

A TIFF keretében tartott Diverzitás Nap szervezői ügyesen tartották az egyensúlyt. Bár az elején még úgy tűnhetett, hogy megmaradnak a romantikus ábrázolásnál, amelyben a nők színes ruhákat hordanak, gyereket nevelnek, a férfiak pedig kosarat fonnak vagy zenélnek, az esti Romano ButiQ-koncert kezdetére eloszlatták ezt a tévhitet.

A nap négy fő pillére épült: Martin Šulik Cigán (Cigány) című filmjének a vetítése, a mesterség, zene és hagyományos viselet bemutatói, a Pataréti roma gyerekek előadása, illetve a Romano ButiQ együttes koncertje.

Šulik filmjében a 14 éves Adam kerül szembe nevelőapjával, a roma sztereotípiák szerint megalkotott figurával. A film egyértelműen azt üzeni, amiért valaki roma, nem feltétlenül lop, csal vagy kerüli a munkát. A nevelőapa életformája konfrontálódik a fiú szemléletével, a film inkább a negatív sztereotípiákat építi le, szembemegy az általánosítással.

Milyen nagyszerű, ki szerettem volna próbálni – mondta lelkesen az egyik lány, aki felpróbált egy hagyományos női szoknyát. Egy srác érdeklődve beszélget a neki a fakanálfaragást tanító roma bácsival, közben húzzák a kolozsi zenészek: életképek a mesterség, népzene és viselet bemutatóról.

Gyerekek mesélnek életükről, a játékról, az elképzeléseikről, a világról. Műanyag flakonnal dobolnak, közösen énekelnek, és fülig érő szájjal mosolyognak. Tizenhárom 8 és 12 év közötti pataréti gyerek, akik egyhetes táborban készültek fel az előadásra. Egyszeri sansz, amikor megismerkedhet velük a közönség.

A tradicionális roma zenét punk, rock, ska és reggae stílussal ötvöző Romano ButiQ koncertjének csak az elejét sikerült elcsípni, de ennyi is elég volt, hogy megérezzük egy jam session lehetőségét.

Forrás: Transindex Magazin

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.