A hagyományos cigány népzenét az elektronikával megbolondító osztrák csapat, a magával ragadó !DelaDap ismét Budapesten ad koncertet, ezúttal szombaton a fővárosi Zöld Pardonban; Stani Vana, a csapat vezetője telefonon nyilatkozott a buli kapcsán az MTI-nek.

“Olyan sokat játszottunk Magyarországon az elmúlt tíz évben, hogy már olyan, mintha hazajönnénk, mintha Ausztriában vagy Csehországban játszanánk” – mondta a zenekarban dj-ként működő Stani Vana az MTI-nek. A !DelaDap énekesnője, Melinda Stika magyar származású, korábban két másik magyar is játszott a csapatban.
Mint kifejtette, a szombati budapesti koncertet hat kamerával rögzítik, de egyelőre nem tervezik, hogy ez egy jövőbeni kiadvány, például DVD alapja lenne. A dj megjegyezte, hogy rendszeresen tesznek fel videóanyagokat az internetre, a mostani felvétel promóciós célokat is fog szolgálni.
Év elején úgy tűnt, hogy a !DelaDap képviseli Ausztriát az idén májusban Bakuban rendezett Eurovíziós Dalfesztiválon, ám a csapatot kizárták, miután kiderült, hogy Crazy Swing című számuk egyik változatát Stani Vana és Melinda Stoika, az együttes magyar származású énekesnője tavaly augusztusban, két héttel az Eurovízió által megadott határidő előtt már bemutatta egy odesszai fellépésen. (A végül osztrák színekben indult hiphop-csapat, a Trackshittaz nem jutott a bakui döntőbe.)
“Hibát követtünk el, és megkaptuk érte a büntetésünket, bár nem szándékosan történt a dolog. Amúgy szerintünk inkább vicces, ami történt, hiszen egy szűk körű koncertről került ki egy felvétel a netre. Hogy ezek után fogunk-e valaha indulni ezen a versenyen? Nézze, ha Ausztriában legközelebb is felkérnek bennünket, újra igent fogunk mondani, meglátjuk, lesz-e ilyen lehetőség” – fogalmazott a zenekarvezető.
A !DelaDap 2001-ben alakult Bécsben különböző kelet-európai országokból, volt jugoszláv utódállamokból származó és osztrák zenészekből, a Prágából Ausztriába érkezett Stani Vana vezetésével és eddig négy stúdiólemezt készített: a Cigani Rusza & Angelo 2004-ben, a Dela Paji 2006-ban, a Sara la Kali 2008-ban, az I Know What I Want idén jelent meg.
“Céljaink ma is ugyanazok, mint akkor: a szívünknek és és lelkünknek kedves muzsikát minél több emberhez eljuttatni. Továbbra is elsősorban Melinda és én határozzuk meg a !DelaDap hangzását, arculatát, de nagyon fontos szerepe van a tangóharmonikán játszó, Boszniából származó Alen Dzambic-nak is. A hagyományos utcai cigányzenéből áradó hatalmas energia volt a kiindulópont, aztán ezt az évek során szerzett tapasztalatok, a turnék során az Európa különböző részein minket ért zenei hatások alakították tovább. Most valahová a klubzene és a kelet-európai, cseh, magyar, szlovák és balkáni muzsika közé lehetne behelyezni, amit csinálunk” – fogalmazott Stani Vana az MTI-nek.
Hozzátette: nyitottak minden irányban, így a !DelaDap zenéje folyamatosan változik, a legfontosabb, hogy a közönség és ők a színpadon jól érezzék magukat.
Stani Vana elmondta, hogy számos magyar zenésszel, dj-vel dolgoztak már együtt, például Infra Gandhival vagy Dj Suefóval, és az együttműködések a jövőben is folytatódnak.
A zenekarvezető arról is beszélt, hogy készül a !DelaDap új stúdióalbuma, és a friss számokból már játszanak néhányat a Zöld Pardonban. Megjegyezte, hogy dolgozik egy !DelaDap dj-szetten is, e műsor hangzása a csapat régebbi koncertfelvételein fog alapulni.
A !DelaDap-ban Stani Vana (dj, ütősök, gitár, programok), Melinda Stoika (ének), Alen Dzambic (harmonika), Simon Plötzeneder (trombita), Benjamin Angerer (basszusgitár) és Matthias Auinger (dobok) játszik.

Tagged with →  

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.