Snétberger

Befejeződtek a meghallgatások a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központ márciusban induló kurzusára. Az intézmény névadója és művészeti vezetője, Snétberger Ferenc világhírű gitárművész április 5-én a Művészetek Palotájában lép fel Richard Bona basszusgitáros-énekessel, másnap tanítványaival ad koncertet a Thália Színházban.

“Öt napon át zajlott a tehetségek meghallgatása, a múlt hét péntek óta kollégáimmal jártunk Salgótarjánban, a szlovákiai Tornalján, Miskolcon, Egerben, Kecskeméten, Pécsett, Szegeden és a vajdasági Szabadkán. Általában zeneiskolákban és kultúrházakban, ahol van zongora meg erősítő, de azért vittünk magunkkal dobot és gitárt is. Akadt olyan gitáros srác, akinek nem volt hangszere, ő az enyémet használta” – mesélte Snétberger Ferenc az MTI-nek.
Elmondta, hogy településenként húsz-huszonöt roma gyereket hallgattak meg, és összességében ötvenen-hatvanan nyernek felvételt a márciusban induló 12 hetes kurzusra a 2011-ben indult felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központba.
“Nem örülök neki, de a hagyományos hangszerek mellett megjelent a kis szintetizátor, amin a gyerekek egy ujjal pötyögtetve játszanak. Szerencsére találtunk nagy tehetségeket is, bár ezt egyelőre nehéz megmondani, később az iskolában alakul ki, ki mire képes igazán” – tette hozzá.
A Németországban élő gitárművész szerint nagyon sok család mindent feláldoz, pénzzé tesz annak érdekében, hogy a tehetséges gyerek bekerüljön a központba. “Vidéken sokaknak se hangszere, se egyebe, ugyanakkor nagyon ki akarnak törni. Ez tetszik nekem, de persze mindez nagyon szomorú” – jegyezte meg.
Snétberger Ferenc kiemelte: arra törekednek, hogy az iskola szakemberei által nyújtott több irányú, angol és német nyelv tanulását is tartalmazó képzéssel minél gyorsabban továbbsegítsék a tehetségeket zenei szakiskolákba és felsőfokú intézményekbe Magyarországon és külföldön egyaránt, néhányan pedig Felsőörsről kikerülve a színpadon is azonnal megállják a helyüket. Az elmúlt két évben többen sikerrel felvételiztek hazai zeneművészeti főiskolára, a bécsi főiskolára, most néhányan a berlini zeneművészeti egyetemre pályáznak. Ezt Snétberger mellett olyan oktatók segítik Felsőörsön, mint például László Attila, Oláh “Tzumo” Árpád, Bacsó Kristóf és Lantos Zoltán.
“A fiatalokkal az együttzenélés engem is feldob, másfajta gondolkodásra késztet. Látom, hogy a különböző helyekről és háttérrel érkező gyerekek között a zene segítségével erős szociális kapocs alakul ki, ami a közös zenekar alakításában is segíti őket” – jegyezte meg.
Beszámolt arról, hogy a legtehetségesebbekkel időnként külföldön is fel szokott lépni olyan rendezvényeken, amelyek egyben bemutatják az iskolát. Egy kurzus hatvan-hatvanöt diákja közül tizenöt mindig van, akiről később is lehet hallani.
A gitárművész elmondta, hogy a magyar állam a kezdetektől támogatja a tehetségközpont működését, amelynek beindulásához a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében annak idején 2,7 millió eurót kaptak. Hozzátette: az iskola diákjainak és oktatóinak közös koncertjeiből származó bevételt is az intézmény működésére fordítják.
A második évfolyam végzőseinek koncertje a tanárokkal együtt április 6-án a fővárosi Thália Színházban, másnap pedig a pécsi Kodály Központban lesz. “Lesz klasszikus és világzenei, meg dzsessz rész, igazodva a képzésünkhöz. A legjobbak lesznek hallhatók, a főpróba egy héttel korábban, március 30-án Veszprémben lesz, ezen a koncerten viszont minden végzős fellép”.
Snétberger Ferenc a Thália-koncert előtt egy nappal, április 5-én a Művészetek Palotájában Richard Bona kameruni származású, New Yorkban élő basszusgitáros-énekessel lép fel, négy évvel az első közös Müpa-koncertjük után. Bona zenélt már Herbie Hancockkal, Bobby McFerrinnel, Quincy Jonesszal, Chick Coreával vagy Pat Methenyvel is.
“Sok lesz az improvizáció, de azért lesz egy saját szerzeményekből álló alap, amiből kiindulunk. Elképesztően tud inspirálni a zenéje, olyan univerzális muzsikus, aki a fekete afrikai gyökereket kiválóan keveri a dzsesszel és más műfajokkal, stílusokkal. Richard nagyon szereti a magyar népdalokat és már érdeklődött, hogy Pesten játsszuk-e a Kis kece lányomat” – mesélte az MTI-nekSnétberger Ferenc, aki egy dzsessz standardokat tartalmazó lemezre készül Orbán György bőgőssel és fiával, Toni Snétbergerdobossal.

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.