A csávási cigány zenészek több nemzedékre visszamenôen a környék híres muzsikusai: bár a kórusnak nem tagjai, az énekeket ôk is jól ismerik, és az átlagosnál zeneileg igényesebb közönségük a gyenge muzsikusokat nem tûri meg.
Az erdélyi mérték szerint jómódú faluban a cigányok alkalmi mezôgazdasági munkából és téglavetésbôl tengôdve külön telepen, cigánysoron élnek. A nyomorúságos körülmények közül való kiemelkedés egyetlen lehetôsége a zenélés. A cigányok közül igen sokan játszanak valamilyen hangszeren: fôleg vonóshangszeren, újabban tangóharmonikán, dobon, szaxofonon, elektromos orgonán is. A faluban ma is több zenekarra való zenész él. A vonóshangzás egy nemzedékkel korábban még általános volt az erdélyi népi tánczenében, amelyet a hozzá tartozó repertoárral együtt mára egyre jobban kiszorít az elektromos zene.

 

Szászcsáváson a vonószenekar alapvetô felállása a hegedû-kontra-bôgô hármas. A hegedû a klasszikussal megegyezô; a kontra az Erdélyben általános, egyenesre vágott pallójú a-d1-g hangolású brácsa, amelynek három húrja egyszerre szólal meg. A bôgôrôl az E húr hiányzik, csak az A, D,G húrokon játszanak. Húsz-harminc évvel ezelôtt a kontra helyett a primkontrát használták, Mezei Ferenc “Csángáló” 12 évesen elsô bálját még ezen muzsikálta. A primkontra a hegedû áthangolásával készül, a1-d1–g húrjai szintén egyszerre szólalnak meg.
Játékmódjára a kontránál alkalmazott, dúr hármashangzatokon alapuló harmóniakíséret mellett a hegedû által megszólaltatott dallam hangjainak kijátszására, vagy minél hûbb követésére való törekvés volt jellemzô. Ma önmagában a hegedû kíséretére már nem használják, de alkalmanként, a kontra mellett kiegészítô hangszerként még igen. Régebben gyakran cserélték a kontra d1húrját d-re; ezt a “mélyhúros” kontrát az énekek kíséretéhez, és nem a tánchoz használták. A három tagú alapfelállás kiegészülhet másik prímással és kontrással.

A Szászcsávási Zenekar magja a Dumnezu ragadványnevû Jámbor István prímás; testvére, Csányi Mátyás Mutis bôgôs; és sógoruk, Mezei Ferenc Csángáló, a kontrás által alkotott együttes. 29 éve játszanak együtt. Mindhárman Csángáló nagyapjától, a halála után harminc évvel is emlegetett híres prímás Horvát Mezei Ferenc-tôl, a Vén Kránci-tól tanultak muzsikálni; ôket egészítik ki a fiatalabbak: Csángáló unokatestvére, Mezei Levente Leves prímás; Jámbor István és Csányi Mátyás öccse, Csányi Sándor Cilika prímás; és Csángáló fia, Jámbor Ferenc Tocsila prímás. Fô hangszerükön kívül valamennyien jól játszanak a többi hangszeren is, és általában kiváló táncosok. Alapvetôen a zenélésbôl élnek.

 

A szászcsávási zenészek repertoárja rendkívül széles. Ennek egyik oka, hogy magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak; Jámbor István, Mezei Ferenc és Csányi Mátyás pedig fiatalkorukban az azóta Erdélybôl javarészt kitelepült szászoknak is játszottak. Közvetlen vidékükön, a Kis-Küküllô Dicsôszentmárton (Tîrnveni) és Balavásár (Balauseri) közötti részén kívül más, távolabbi területekre is megfogadják ôket: a magyarok Magyarózd (Ozd), Magyarszentbenedek (Sinbenedic), a Nyárádmente (Niraj), a Székelyföld és Balázsfalva (Blaj) vidékérôl; a cigányok és románok az említetteken kívül Marosludas (Ludus), Marosújvár (Ocna Mures) környékérôl és a Nagy-Küküllô (Tîrnava Mare) mentérôl is.
A repertoár vidékenként és nemzetiségenként eltér. Hagyomány Erdélyben, hogy ha a menyasszony és vôlegény egymástól távol esô faluból származik, akkor a kétféle vidékrôl való rokonság számára a lakodalomba két zenekart fogadnak meg. Így a szászcsávási zenészek gyakran eljutottak a Belsô-Mezôség, Kelet-Mezôség távoli falvaiba is, bár ilyenkor néhány helyhez kötôdô speciális dallamon (pl. menyasszonykísérôn) kívül csak saját vidékük táncait kell muzsikálniuk.
Belépő: 1000 Ft

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.