kérdések könyv

Kérdések és válaszok a cigányságról címmel jelent meg könyv a romák világáról, történelméről, kultúrájáról, a legnagyobb lélekszámú magyarországi nemzetiség életét érintő problémákról, a 2011-es népszámlálás adatairól, és arról, “ki a cigány“: az, akit a többség annak tart vagy aki annak mondja magát.

A Napvilág Kiadó által gondozott, mintegy 170 oldalas kiadvány szerzője Szuhay Péter antropológus, a Néprajzi Múzeum munkatársa és Fleck Gábor szociológus kutató, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanára, ők korábban több dokumentumfilm és tanulmány készítésében közösen is részt vettek.
A kötet egyes témái kérdésenként és tematikai bontásban is olvashatók, az áttekintést rendhagyó módon két tartalomjegyzék is segíti. A kiadvány – ismertetője szerint – arra tesz kísérletet, hogy “a közgondolkodásban és közbeszédben erősen jelen lévő előítéletek helyett (…) tényeken és adatokon nyugvó válaszokat” adjon az olvasóknak.

Mint írták, a szerzők azt akarják bemutatni, hogy az egyszerűnek tűnő kérdések mögött összetett problémák rejtőznek. A könyv írói így olyan, “egyszerűnek tűnő” kérdésekre próbáltak meg választ adni: “van-e cigány színvilág?”, “valóban acigányok vérében van a zene?”, “a romák kultúrája a kívülállás kultúrája?”, lehet-e cigány képzőművészetről beszélni?, “cigányzene-e a cigányzene?”, ki tekinthető cigánynak?

Ez utóbbi kérdést azért tartják érdekesnek, mert a népszámlálási és a szociológiai vizsgálatok adatai, illetve becslései között jelentős az eltérés. Utóbbi sajátossága, hogy nem azok számát mutatja, akik magukat cigánynak tartják, hanem azokét, akiket “a többség és a különböző intézmények cigányként tartanak számon”.
A 2003-2004-es szociológiai vizsgálat a magyarországi cigányság létszámát 550 ezer és 600 ezer közöttire “valószínűsítette”, miközben a 2001-es népszámláláson mindössze 194 ezren mondták magukat cigánynak. A 2011-es népszámláláson már 309 ezren vallották magukat romának, ám szakértői becslés akkor nem készült.
A kötetet szerda este mutatják be a szerzők jelenlétében a budapesti KuglerArt Szalonban; a beszélgetést Orsós Éva az egykori Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal volt elnöke vezeti, a rendezvény vendégei között lesz Szalóki Ági énekes.

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.