Távolodó világaink – A cigány–magyar együttélés változatai címmel mutatják be kedden a Cigány Néprajzi Tanulmányok 16. kötetét a Magyar Néprajzi Társaság kiadásában a Néprajzi Múzeumban.

A szerkesztő, Szuhay Péter, a Néprajzi Múzeum muzeológus munkatársa elmondta az MTI-nek, hogy az 500 oldalas kiadványban 23 tanulmány olvasható, és a fejezeteket Molnár István Gábor újpesti cigányokról szóló fotógyűjteményének egy-egy darabja vezeti be.
A tanulmányok közül több foglalkozik a múlt feltárásával, ide tartozik Binder Mátyás írása, amely az eddigi történeti kutatások alapján tekinti át a cigány-magyar együttélést. Az elemzés a 16. századtól a 20. századig terjedő időszakot öleli fel, a gazdasági és a társadalmi összefüggésekre helyezi a hangsúlyt.
Molnár István Gábor tanulmányában Újpest cigány lakosságának 170 éves történetét mutatja be a közösségre jellemző két foglalkozáson, a szegkovácsoláson és a muzsikusságon keresztül. Érdekesség a szerző családi fotógyűjteményéből származó, a kötetben látható sorozat, amely az újpesti roma családokat polgári miliőben ábrázolja.
Hiánypótló munka Máté Mihályé, aki a dél-dunántúli colári házaló cigány kereskedőkről írt. A Kaposváron és Dombóváron élő, valamint az onnan kitelepült cigányok történetét ismerteti személyes megfigyeléseken és interjúkon keresztül.
Lator Anna a magyarországi szintók kultúrájával foglalkozik egy mutatványoscsalád sorsán keresztül. A tanulmány jelentőségét növeli, hogy a mutatványos szakma visszaszorulóban van. Nagy Pál az úgynevezett érpataki modellt vizsgálja. A település polgármestere azt találta ki, hogyan lehet engedelmessé tenni a cigánycsaládokat úgy, hogy az önkormányzat megmondja nekik, mit kell csinálniuk a juttatásokért cserébe.
Bakó Boglárka tanulmánya egy romániai közösség életébe enged betekintést. Középpontba a segélyosztás napjának elemzését helyezi, emellett a falu magyar, román és cigány csoportjainak hierarchikus viszonyairól is pontos képet kap az olvasó, hiszen acigányok egy hónapban egyszer, segélyosztáskor mehetnek be a falu központjába vásárolni.
Feischmidt Margit és Szombati Kristóf közös értekezésében Gyöngyöspata nagy sajtónyilvánosságot kapó 2011-es megszállásával foglalkozik. Az előzmények és motivációk megértése alapos kutatást és elfogulatlan nézőpontot kívánt.
A Budapest IX. kerületi Romani Platni lakásétterem létrejöttét, működését és konfliktusait mutatja be a gasztronómián keresztül Szivák Fruzsina tanulmánya. Fleck Gábor és Orsós János a sajókazai Doktor Ámbédkar Iskola, illetve a Dzsaj Bhím közösség létrejöttének és működésének körülményeit, a környezet attitűdjének hatásait ecseteli.
Márta nővérnek az arlói misszióról szóló, személyes hangvételű írása a szociális munka örömeiről és kudarcairól ad számot. Feldmár Nóra egy sikeres kísérletről, az általa levezetett toldi biobrikettprogramról számol be. A projektből az is kiderül, hogy vannak olyan innovatív megoldások, amelyek valóban működnek és képesek “megingatni a kilátástalanságot” – összegezte a kötet tartalmát Szuhay Péter.

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.