A cigányzenészek a rendszerváltás nagy vesztesei. A privatizált vendéglőkből kiszorította őket a gépzene. Erre a sorsra kényszerültek Mosonmagyaróvár egykoron elismert cigány muzsikusai is. Most azonban szeretnék a hagyományt folytatni.

MÉHES ÁKOS – 2013.12.09. 10:43
Az adatok szerint háromezer, de vélhetően sokkal több cigányzenész maradt munka nélkül a rendszerváltás után. A szocializmus évtizedeiben a kisebb városokban, falvakban a cigányzenekar kínálta az egyik fő szórakozási lehetőséget. A rendszerváltás azonban ennek hirtelen véget vetett: az éttermek döntő többsége a cigányzenekar helyett gépzenére tért át. A kiváló muzsikusok szinte egyik napról a másikra kerültek az utcára.Így volt ez Mosonmagyaróváron is. Az idősebb generációból talán nincs olyan, aki ne ismerné Bumbi nevét a városban. Bertók István (Bumbi) volt a város utolsó prímása. Az elismert muzsikus cigányzenekarával fél évszázadon keresztül szórakoztatta a mosonmagyaróváriakat. Talán kevesen tudják, de a Bertók volt az első roma család, amely letelepedett Mosonmagyaróváron. Bertók Béla hozta ide kilenctagú zenekarát a Csallóközből és ők vertek gyökeret a városban – mondják unokái, Bertók „Bumbi” Klára és Bertók Béla, akik szintén felmenőik nyomába léptek. Bertók Klára évtizedeken át dolgozott bárzongoristaként a város szinte minden ismert vendéglőjében, míg unokaöccse rövid ideig nagybőgőn muzsikált a családi zenekarban.

Bertók
A Bertók István „Bumbi” vezette zenekar a negyvenes évek második felétől élte fénykorát szinte folyamatosan a kilencvenes évekig. Családi banda volt ez, szinte azonos felállásban: Bertók Aladár és ifjabb Bertók Aladár nagybőgőn játszott, ifjabb Bertók István volt a klarinétos, Sárközi Gyula a segédprímás, Farkas Tibor pedig a cimbalmos.– Édesapám már tizennégy éves korától zenélt Pozsony neves éttermeiben – mondja Bertók Klára, a neves prímás, Bumbi lánya. – Aztán Mosonmagyaróváron hosszú időn át muzsikáltak a Központi étteremben, ami később Széchenyi étterem lett, de zenéltek többek között az Arany Ökörben, a Fekete Sasban és a Park étteremben is. Akkoriban nem csupán hétvégente, hanem szinte mindennap volt élő zene a vendéglőben. A zenekar heti hat napot muzsikált. Hatalmas sikerük volt. A rendszerváltással aztán megindult a cigányzene népszerűségének hanyatlása. Kinyílt a világ, a külföldről beáramló modern zene óriási csapást jelentett e műfajra. Emellett az éttermek privatizációja után az új tulajdonosok már nem tudták vagy nem akarták megfizetni a többtagú cigányzenekarokat. Inkább áttértek a gépzenére vagy egy szintetizátoros-énekest alkalmaztak. Ezzel a cigányzeneka-
rok többségének végleg leáldozott – meséli Bertók Klára.
„Bumbi Klári” egyébként édesapja nyomdokaiba lépve egészen 1999-ig főállású zenész volt. Bárzongoristaként minden este játszott Mosonmagyaróvár neves éttermeiben és alkalmanként még ma is zenél. Mint mondja: minden zenét játszik, így cigányzenét is, bár cimbalom és hegedű nélkül már nem az igazi, de mégis próbálja életben tartani ezt az örökséget.

Bertók Béla – aki a helyi nemzetiségi önkormányzat vezetője – édesapja ugyancsak éttermi cigányzenész volt, ő viszont csak rövid időt töltött ezen a pályán. Mint mondja: a cigányzenészek a rendszerváltás legnagyobb vesztesei voltak. Gyermekeit éppen ezért nem is terelte erre az útra, mert ahogy fogalmazott: „Heti egy-két napos zenélésből nem lehet megélni.”

Bertók Béla hozzátette: a családfenntartó férfiak addigi élete a muzsikálásról szólt, munkájuk kizárólag a zenére összpontosult, így más területen nehezen boldogultak. Ezért aki tudta, átképezte magát. Több helyi muzsikus például biztonsági őrként helyezkedett el.

„A zeneiskolában meg lehet tanulni hegedülni, de ezt a tudást csak a cigányzene nagy öregjeitől lehet ellesni a mindennapi muzsikálás közben. Ez a tudás, amit a cigányok több száz éve művelnek, veszélybe került. Ezért szeretnénk most megmenteni és átörökíteni. Önkormányzatunk a jövő évben pályázik hangszerek beszerzésére és megpróbáljuk ugyan csak hobbiszinten, de újra megalakítani a zenekart” – tette hozzá Bertók Béla.

Forrás: Kisalfold.hu 2013.12.09.

Blaha Lujza szavai a cigányzenészekhez

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben;

Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és minden gyönyörűségével, dicsőségével,

Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben megörökítsenek benneteket, és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen meg a magyar.”

Kultikusságok

  • Cigányzene Kölnben: Cigányzene Kölnben, Németországban
  • Húzd rá cigány ! kotta: Húzd rá cigány ! kotta 60 magyar nóta hegedűre és zongorára, Editio Musica Budapest ár 400 Ft  
  • Fogó pozíciók – Roby Lakatos és a hegedű: Forrás: Magyar Nemzet, szerző Varga Attila Nem a hagyományos cigányprímási pályát választotta Roby Lakatos. A Yehudi Menuhin által felfedezett hegedűvirtuóz önálló stílust teremtve járja a világ legnagyobb koncerttermeit. A cigányzene királyának választották, szabadidejében nagy kedvvel dobol. – Kétéves korában fogott először hegedűt, s hatévesen már Dankó Pista hangszerén játszo...
  • Cigány festészet, Magyarország 1969-2009 című kiállítás: kiállítás a cigány festészetről
  • Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban: A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a VIII. kerületi Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról. MTI Fotó: Illyés Tibor...
  • A cigánytánc Tiszán innen és a Boszporuszon túl: Miért más a cigánytánc Indiában, Spanyolországban, Egyiptomban és Magyarországon? Bár a romák története írásos dokumentumok hiányában elsősorban dalaikban, táncaikban, történeteikben érhető tetten, de a válasz kikövetkeztethető az utóbbi évtizedek cigány kultúrát megcélzó néprajzi kutatásaiból.
  • A két ujjal játszó, műfajteremtő roma dzsessz-gitáros, Django Reinhardt: Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, rövid életének 43 éve elég volt, hogy neve fogalommá, stílusa műfajteremtővé, kétujjas játéka inspirációvá, zenéje követendő példává váljon.
  • Kusturica punk operája, A cigányok ideje, mulatságos, irónikus és nagyon szerethető : A Duna Tv nagyon ízlésesen emlékezett meg a Roma Holokauszt áldozatairól. Kitünő választás volt az Emir Kusturica rendezte filmnek, A cigányok idejének, a párizsi Bastille téren levő Operaházban 2007-ben bemutatott, punkoperásított változata.  Sajnálhatja, aki elszalasztotta, mert különleges élmény volt. Az egész előadásnak még tévén keresztül is fantasztikus hangulatot árasztott. A humor, az irón...
  • Gelem, gelem, a Romahimnusz: Gelem, Gelem a Romahimnusz nagyon sok néven ismert. "Gyelem, Gyelem", "Dzelem, Dzelem","Dželem, Dželem","Djelem, Djelem", "Ђелем, Ђелем", "Ѓелем, Ѓелем","Џелем, Џелем", "Джелем, джелем" (cirill), "Opré Roma" and "Romale Shavale". 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni r...
  • Miért vált kultikussá az Ederlezi?: Mert gyönyörű, mert szomorú, mert az újrakezdést szimbolizálja ...
  • FILMAJÁNLÓ - Mocsok és bölcsesség avagy Madonna szobrot állított a cigány punknak: Nem egészen szobrot, hanem filmet készített azaz a szokásos Madonnás módon minden apró részlethez köze volt. Írta, rendezte, producerkedte. Igaz nem most, hanem 2008-ban, de a tévé jóvoltából végre láthattuk. A Mocsok és bölcsesség főszereplője az az Eugene Hütz, aki a cigány punkot (egyes minősítések szerint lakodalmas rockot) játszó Gogol Bordellot jegyzi és az a vágya, hogy világhíres legyen va...

Roma származású művészek

A cigányzene jövője













1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű Romahimnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.   A folklorizálódott dalnak számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik.