‘A cigányzene múltja’ kategóriában megjelent írások

Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója kitünő alkalom, hogy világszerte, így Budapesten is számtalan előadással, kiállítással emlékezzenek meg a csodagyerekről, a zongoravirtuózról. [Tovább]

A Kalyi Jag jelentősge a magyarországi roma közösségek életére vitathatatlan. Kovalcsik Katalin írása szerepük részletes elemzése. Örömmel ajánljuk ezt a nagyszerű írást. [Tovább]

A legenda szerint Dankó Pista mindannyiszor megpengeti a húrját, ahányszor szűzlány megy el előtte. A cigányprímás köztiszteletnek örvendett az egész országban, így nem csoda, hogy halála után azonnal gyűjtés indult, hogy emléke egy szobor formájában örökké fennmaradjon. [Tovább]

Elsősorban a Himnusz zeneszerzőjeként ismerjük a 200 éve született zeneszerzőt, pedig a saját életével kapcsolatban meglehetősen pesszimista, de a nemzet jövőjével kapcsolatban optimizmussal telt zeneszerző fáradhatatlanul munkálkodott, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtsen. [Tovább]

Mi volt a titka a regényes életű Rigó Jancsinak, aki Pákozd cigánytáborából Európa számos nagyvárosába eljutott legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával és 8 millió dollárt herdált el a századfordoló körüli évtizedben Clara Warddal, a belga Chimay herceg miatta elvált feleségével, majd a legendák szerint szegényen, lezüllötten és elfeledetten halt meg Amerikában? [Tovább]

Ki is volt Czinka Panna, aki nemcsak Endrődi Sándort ihlette nótaszerű versének megírására 1897-ben, de 100 évvel később a roma származású író, forrgatókönyvíró, színházi rendező Csemer Gézát is színműírásra késztette. Miért válhatott olyan legendássá, hogy nemcsak róla, de még a híres hegedűjéről is szobrot állítottak szülőföldjén Gömrön? [Tovább]

A 19. század második felében az újvári vasútállomás jellegzetessége lett a helyi cigányzenekar, mely a „Rákóczi-indulóval“ fogadta a beérkező és távozó vonatokat, így az Orient express utasait is. [Tovább]

Alan Walkert: „A Bohémiens legjobb részei pótolhatatlan meglátásokat kínálnak zenéről és zenészekről. Liszt számára a cigányzenész nemes vadember, akibe maga a természet helyezte a muzsikálás csodálatos adományát. Semmilyen formális képzést nem kapott, még kottát sem tud olvasni, s a zene úgy buzog belőle, mint a víz a szökőkútból. Hogyan lehetséges ez? Hogyan lesz a cigányzenészből, [Tovább]

ifj. Boros Mátyás Cigányzenészek régen és ma A 18. század végén közel 1600 cigányzenészt említenek az összeírások. Száz év múlva már 17 ezer zenész cigányt regisztrálnak Magyarországon. A falusi zenészektől kezdve a külföldön is jól ismert cigánybandák, mint a cigányság legsikeresebb és leginkább megbecsült tagjai – köztük Bihari János, Rózsavölgyi Márk, Bunkó Feri – beírták [Tovább]