Fellépnek többek között:

2012. jun 8-án 20-21.30 Deladap

2012.jun 9-én   12.30-13.30  Szalonna és Bandája

2012.jun 10-én  12.30-13.30  Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band

Parno Graszt és Vojasa koncert az Akváriumban

Az előadás célja a roma folklór, valamint a kortárs kifejezéstár ötvözése: annak a közös szótárnak a megtalálása, amely a különböző háttérrel rendelkező fiatalok közös improvizációján keresztül születik meg – mondta el a produkció nyilvános próbáján Constanza Macras, aki 2003-ban alapította az európai táncvilág leghaladóbb formációi közé tartozó DorkyPark társulatot.
A kezdeményezésben részt vevő prágai Goethe Intézet képviselőjének elmondása szerint 2008-ban kezdett kibontakozni egy olyan projekt gondolata, amely a Közép-Kelet-Európát ma érintő legfőbb társadalmi kérdésekre koncentrál, de levetkőzve az oktatói attitűdöt, elsősorban a problémák művészi megfogalmazásának az elősegítésére törekszik.
Az Open for Everything/Mindenre nyitottan elnevezésű produkció ennek – az azonos címet viselő – kezdeményezésnek az első fázisa. Az előadás alapkoncepciója a helyiek bevonása volt olyan kívülről érkező művész irányítása alatt, aki kortárs módon közelít az adott társadalmi kérdésekhez.
A szereplőválogatások négy városban – Budapesten, Miskolcon, Kassán és Prágában – zajlottak. Macras szerint azokra a fiatalokra esett a választása, akik már az első pillanatban levették a lábáról. Mint hozzátette: a résztvevők között vannak amatőrök, akik csak néptáncot tanultak és akadnak olyanok is, akik kortárs technikák, néptánc, street dance és hip-hop egyfajta keverékét táncolták. Az általa alkalmazott munkamódszer azonban sokuk számára teljesen ismeretlen volt.
A koreográfus számára elsődleges cél volt, hogy ne közhelyek és ne szánandó emberek jelenjenek meg a színpadon. “Érdekes, hogy a mai napig vándorló népként tekintenek a romákra, pedig ez már rég nem igaz” – mondta Macras. Hozzátette: azok az emberek, akikkel itt találkozott, legalább négy nemzedék óta egy helyben élnek; szemben a táncosaival, akik egyre gyökértelenebbek, mert mindig oda mennek, ahova a munka hívja őket.
“Ahogy egyre inkább elmerültem a romakérdésben, láttam, hogy milyen gazdag ez a kultúra és országról országra mennyire mások az utak, a stílusok, a problémák. Azt gondolom, hogy az ellenük irányuló gyűlölet részben abból fakad, hogy sokan nem tudják meghatározni magát a roma kifejezést és az ismeretlent gyűlölni kezdik” – vélekedett az alkotó.
Macras szerint a produkcióban vannak politikai elemek, de az előadásnak nem célja megmondani, hogy “mi történik a romákkal”. A darab a koreográfus, a DorkyPark öt – dél-koreai, német, kanadai, izraeli és holland – táncosa, valamint a résztvevő 17 művész találkozásának a történetét meséli el. Macras szerint olyan “komponált káoszra” számíthat a közönség, amelyben kis mikroorganizmusok léteznek egyszerre a színpadon és a néző választhatja meg, hogy a történések közül melyikre összpontosít.
Az idén februárban indult nemzetközi táncszínházi projekt tizenkét hetes alkotói folyamatának első öt hetében Budapesten gyakoroltak a táncosok, majd Macras berlini stúdiójába, végül Bécsbe utaztak, ahol csütörtökön debütál az előadás. A magyar közönség pedig június 8-án és 9-én láthatja a produkciót a Trafó Kortárs Művészetek Házában.
Macras mindig nagy hangsúlyt fektet munkáiban az aktuális társadalmi kérdésekre. A 2008-as Hell on Earth (Földi pokol) című előadásában Berlin egyik legproblémásabb negyedében élő, bevándorló családokból származó fiatalokkal dolgozott együtt. Megalopolis című előadása pedig 2010-ben a legjobb koreográfiának járó DER FAUST német színházi díjban részesült.

Koncertek és irodalmi estek, színházi produkciók és workshopok szerepelnek az Öt templom fesztivál csütörtökön kezdődő programján Győrött. Az események helyszíne öt európai vallás egy-egy temploma Győr egyik városrészében, Újvárosban.

Az Európában egyedülálló ökumenikus fesztivállal a közösségek és a kultúrák békés egymás mellett élésének fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet – mondta Borsa Kata, a rendezvény főszervezője az MTI-nek. Hozzátette: a fesztivál spirituális hangulata lehetőséget kínál arra, hogy közelebb kerüljünk a másik ember hitéhez, lelkiségéhez a tolerancia jegyében.
Immár már hetedik alkalommal adnak otthont az egymás közelében lévő templomok a programoknak. A csütörtöki nyitókoncerten a spanyol Le Tendre Amour 17.-18. századi zenét játszik eredeti hangszereken a volt zsinagógában. Másnap a pénzügyőr zenekar Händel, Wagner és Mozart műveit szólaltatja meg a katolikus templomban. Ferenczi György és a Rackajam Roby Lakatossal, a Brüsszelben élő világhírű magyar cigányprímással lép fel pénteken a református templomban. Az osztrák Ripoff Raskolnikov vérbeli közép-európai bluest játszik Nagy Szabolcs közreműködésével szombaton a görög katolikus templomban.
A zsidó zeneirodalom gyöngyszemeit hallhatja a közönség a Goldmark kórus előadásában kántor szólisták közreműködésével vasárnap a volt zsinagógában. Wahorn András és a Voces Aequales kórus koncertje zárja a hangversenyek sorát hétfőn az evangélikus Öregtemplomban.
Szombaton a nógrádsipeki passiót adja elő a Nógrád megyei kis falu közössége az evangélikus konvent közelében. Áprily Lajos verseit zenés költői esten szólaltatja meg Heinzinger Miklós és Nacsinák Gergely a görög katolikus templomban vasárnap.
Az idén a zsidóság egykori idősotthonával bővült a produkciók helyszíneinek köre. A Kossuth utcai felújított menházban tartanak workshopokat építészeti, egyházzenei és képzőművészeti témában. Ez az épület ad helyet a kiállításoknak, köztük Elekes Gabriella építész diplomamunkájának. A fiatal építész Újváros egyik különleges épületében tervezett új otthont a győri Vaskakas Bábszínháznak. Ugyanott kaphatnak betekintést a zsidóság és a kereszténység tavaszi ünnepeiről az érdeklődők archív felvételek, fotók, filmdokumentumok segítségével.
A fesztivált a Nemzeti Kulturális Alapprogram négy millió forinttal, Győr városa két millióval támogatta.

Belépés ingyenes.

Az együttes művészeti vezetői, Gyémánt Ádám és Gyémánt – Csontos Lívia 2006 óta végeznek gyűjtéseket a faluban és ennek a munkának az eredménye az egész napot felölelő programsorozat.

Szászcsávás Erdélyben,Maros megyében található.

Program:

Kapunyitás:09:30

10.00 – 13.00 Szászcsávási magyar páros tánctanítás, adatközlők közreműködésével
13:00 – 14:00 Ebédszünet, fotókiállítás megnyitó
14:00 – 17:00 Szászcsávási magyar páros tánctanítás, adatközlők közreműködésével
17:15 – 18:30 Nyitrai Mariann néprajzkutató előadása Száaszcsávásról
19:30 – 21:00 Szászcsávási énekesek és a Szászcsávási Zenekar koncertje
21:00 –           Táncház hajnalig (Pajta)

Szászcsávásizenekar
A csávási cigány zenészek több nemzedékre visszamenôen a környék híres muzsikusai: bár a kórusnak nem tagjai, az énekeket ôk is jól ismerik, és az átlagosnál zeneileg igényesebb közönségük a gyenge muzsikusokat nem tûri meg.
Az erdélyi mérték szerint jómódú faluban a cigányok alkalmi mezôgazdasági munkából és téglavetésbôl tengôdve külön telepen, cigánysoron élnek. A nyomorúságos körülmények közül való kiemelkedés egyetlen lehetôsége a zenélés. A cigányok közül igen sokan játszanak valamilyen hangszeren: fôleg vonóshangszeren, újabban tangóharmonikán, dobon, szaxofonon, elektromos orgonán is. A faluban ma is több zenekarra való zenész él. A vonóshangzás egy nemzedékkel korábban még általános volt az erdélyi népi tánczenében, amelyet a hozzá tartozó repertoárral együtt mára egyre jobban kiszorít az elektromos zene.

Szászcsáváson a vonószenekar alapvetô felállása a hegedû-kontra-bôgô hármas. A hegedû a klasszikussal megegyezô; a kontra az Erdélyben általános, egyenesre vágott pallójú a-d1-g hangolású brácsa, amelynek három húrja egyszerre szólal meg. A bôgôrôl az E húr hiányzik, csak az A, D,G húrokon játszanak. Húsz-harminc évvel ezelôtt a kontra helyett a primkontrát használták, Mezei Ferenc “Csángáló” 12 évesen elsô bálját még ezen muzsikálta. A primkontra a hegedû áthangolásával készül, a1-d1–g húrjai szintén egyszerre szólalnak meg.
Játékmódjára a kontránál alkalmazott, dúr hármashangzatokon alapuló harmóniakíséret mellett a hegedû által megszólaltatott dallam hangjainak kijátszására, vagy minél hûbb követésére való törekvés volt jellemzô. Ma önmagában a hegedû kíséretére már nem használják, de alkalmanként, a kontra mellett kiegészítô hangszerként még igen. Régebben gyakran cserélték a kontra d1húrját d-re; ezt a “mélyhúros” kontrát az énekek kíséretéhez, és nem a tánchoz használták. A három tagú alapfelállás kiegészülhet másik prímással és kontrással.

A Szászcsávási Zenekar magja a Dumnezu ragadványnevû Jámbor István prímás; testvére, Csányi Mátyás Mutis bôgôs; és sógoruk, Mezei Ferenc Csángáló, a kontrás által alkotott együttes. 29 éve játszanak együtt. Mindhárman Csángáló nagyapjától, a halála után harminc évvel is emlegetett híres prímás Horvát Mezei Ferenc-tôl, a Vén Kránci-tól tanultak muzsikálni; ôket egészítik ki a fiatalabbak: Csángáló unokatestvére, Mezei Levente Leves prímás; Jámbor István és Csányi Mátyás öccse, Csányi Sándor Cilika prímás; és Csángáló fia, Jámbor Ferenc Tocsila prímás. Fô hangszerükön kívül valamennyien jól játszanak a többi hangszeren is, és általában kiváló táncosok. Alapvetôen a zenélésbôl élnek.

A szászcsávási zenészek repertoárja rendkívül széles. Ennek egyik oka, hogy magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak; Jámbor István, Mezei Ferenc és Csányi Mátyás pedig fiatalkorukban az azóta Erdélybôl javarészt kitelepült szászoknak is játszottak. Közvetlen vidékükön, a Kis-Küküllô Dicsôszentmárton (Tîrnveni) és Balavásár (Balauseri) közötti részén kívül más, távolabbi területekre is megfogadják ôket: a magyarok Magyarózd (Ozd), Magyarszentbenedek (Sinbenedic), a Nyárádmente (Niraj), a Székelyföld és Balázsfalva (Blaj) vidékérôl; a cigányok és románok az említetteken kívül Marosludas (Ludus), Marosújvár (Ocna Mures) környékérôl és a Nagy-Küküllô (Tîrnava Mare) mentérôl is.
A repertoár vidékenként és nemzetiségenként eltér. Hagyomány Erdélyben, hogy ha a menyasszony és vôlegény egymástól távol esô faluból származik, akkor a kétféle vidékrôl való rokonság számára a lakodalomba két zenekart fogadnak meg. Így a szászcsávási zenészek gyakran eljutottak a Belsô-Mezôség, Kelet-Mezôség távoli falvaiba is, bár ilyenkor néhány helyhez kötôdô speciális dallamon (pl. menyasszonykísérôn) kívül csak saját vidékük táncait kell muzsikálniuk.

Dalárda
A szászcsávási többszólamú énekhagyomány a középkori nyugati egyetemek diákos többszólamúságáig vezethetô vissza.A Magyarországon egykor sejthetôen igen elterjedt egyházi többszólamúság a körülmények szerencsés összjátéka folytán Szászcsáváson a mai napig fennmaradt és teljesen folklorizálódott: a falu magyar lakosai kottaismeret és kóruspróba nélkül is tudják, a fülükben hallják a szüleiktôl eltanult ötszólamúság elveit, és mint pár éve egy magyarországi fellépésük alkalmával rendezett demonstráció kiválóan bizonyította rövid idô alatt képesek egy korábban nem ismert dallamot is akár öt szólamban énekelni.

A dalárda megalapítása Dali István segédpap és Belle József tanító nevéhez fûzôdik. 1837 febr. 12-én szólalt meg elôször a csávási kórus, melynek emlékét a kultúrotthon elôtt állított kopjafa ôrzi. Népdalfeldolgozásokat, zsoltárokat, és kórusmûveket egyaránt énekelnek.

A kórus fellépésein kívül az istentiszteleteken, de lakodalmakban, mulatságokban is több szólamban énekelnek. Az ilyen mulatságokban a népies mûdalok dominálnak, de énekelnek nótákat, népdalokat, táncdallamokat is.
Jegyár:

2800.-Ft (egész nap)
1000.-Ft (17.00-tól)
diákjegy: 700.-Ft (17.00-tól)
(a belépő érvényes a Les Violons Barbares és a Mississippi Big Beat koncertekre egyaránt)

A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is a néprajzi gyűjtemény különleges darabja.

Dankó Pista hegedűjét az elmúlt időkben évente egyszer szólaltatták meg: 2008-ban a Múzeumok Éjszakájacsúcspontjaként például Frankie Látó világhírű szegedi dzsesszhegedűs játszott a hangszeren. A több mint 120 éves zeneszerszám azonban a hosszú évek megpróbáltatásai alatt megrepedt és felújításra szorult.

A restaurálásra végül idén került sor: egy budapesti hangszer-restaurátor állította helyre, így ismét eredeti állapotában látható Dankó Pista hegedűje a Móra Ferenc Múzeum néprajzi látványtárában.

Szerző: Medgyesi Konstantin

Forrás: www.museum.hu

A klasszikus szimfonikus zenekarként működő 100 Tagú Cigányzenekar péntek óta Párizsban, az egyik legnagyobb presztízsű francia koncertteremben, a Théatre des Champs Elysées-ben összesen hat alkalommal lép fel. A teltházas koncertek végén a hálás közönség mindig állva ünnepli az együttest.
“Dinamikusak, nagyon könnyedek, váratlanok, boldogságot és lelkesedést árasztanak magukból, kiváló zenészek, minden tökéletes” – így jellemezték a televízió kamerája előtt a koncert után a nézők a zenekar tagjait.
A jellegzetes magyar cigányzene és a cigányzenekarra hangszerelt népszerű komolyzenei művek (Verdi, Liszt, Erkel, Strauss, Csajkovszkij, Brahms, Sarasate, Bizet) mellett a programban szerepel a mindig óriási sikert arató cigánydzsessz is, amelyet Franciaországban Django Reinhardt gitáros tett ismertté. A zsidó számokból összeállított részt akkora élvezettel fogadja a párizsi közönség, hogy többen a széksorok között táncolnak, a koncert végén felcsendülő La vie en rose című népszerű Piaf-dalt pedig a zenekarral énekelik.
A 100 Tagú Cigányzenekarnak nemcsak franciaországi, hanem valamennyi külföldi útját francia menedzsment szervezi, így az együttes 18 éve minden évben visszatér Franciaországba, nemcsak egy-egy koncertre, hanem általában többhetes turnékra, amelyekkel részletesen foglalkozik a francia média.
A fővárosi sorozatra ezúttal Avignonból és Monte Carlóból érkeztek, ahol a turné eddig legfergetegesebb koncertjét adták múlt szerdán a hercegi család tagjai és vendégei előtt a közelmúltban felavatott Grimaldi Forum közel kétezer férőhelyes nagytermében – mondta el az MTI-nek Beke Farkas Nándor, a zenekar főtitkára. Párizs után Nancyba és Roubaix-ba utaznak tovább.
Xavier Duboc producer számára fontos szempont, hogy a legnagyobb presztízsű koncerttermekbe szervezze a fellépéseket, és kétévenként a Théatre des Champs Elysées-be is visszatérhessen a magyar zenekar. A 2014-es szerződést éppen hétfőn írták alá. Duboc elmondta az MTI-nek, hogy nem volt könnyű áttörni a falakat annak érdekében, hogy egy kotta nélkül játszó együttest beengedjenek a klasszikus zene franciaországi szentélyeibe, de ma már mindenhol visszavárják a 100 Tagú Cigányzenekart. Európa és Japán után pedig az együttes álma, hogy Amerikát is meghódítsa.

Franciaországi turnéja zárásaként a klasszikus szimfonikus zenekarként működő együttes péntektől öt koncertet ad az egyik legnagyobb presztízsű francia koncertteremben, a párizsi Théatre des Champs Elysées-ben.
A lap szerint önmagában az a lelkesedés, amely Rigó Buffó Sándor művészeti vezetőből árad, elég volt ahhoz, hogy virtuózból igazi világsztárrá tegye, de az “ösztönösség és a technika varázslatos elegye” az, ami “elképesztő” a játékban. “Apám volt az első tanárom. Cigánymódon tanultam hegedülni: ötévesen, szolfézs nélkül, a többieket nézve és hallgatva, majd leutánozva” – mondta a lapnak.
A családban látja a cikkszerző Thierry Hillériteau a 100 Tagú Cigányzenekar “meglepő sikerének” a kulcsát, amelyben nem kevesebb, mint 15 zenészdinasztia játszik együtt. Buffó 28 éves fia a legfiatalabb szólóhegedűs, apósa pedig idősebb Járóka Sándor volt. Egyébként az ő temetésén alakult meg az együttes, amikor 1985-ben több száz zenész alkotta zenekar kísérte végső útjára a prímáskirályt.
A többi pedig “ezeknek a zenészeknek a velük született alkalmazkodási képességéből jön: a színpadi előadás mámoros rendetlensége mögött ugyanis nincs hely improvizációnak” – hívta fel a figyelmet a lap. Buffó elmondta: mindegyik zenész kívülről ismeri a zenét, de a kottán kívül pontosan tudja, hol vannak a saját és a mellette ülő kollegája határai. Bármelyik pillanatban tudni kell alkalmazkodniuk, mert az élethez hasonlóan a zenében is közösségben kell létezniük. Ez alól a szabály alól csak Ökrös Oszkár cimbalomvirtuóz jelent kivételt, akinek a lap szerint mindegyik szólója libabőrt okoz.
A Le Figaro kitért arra is, hogy a 100 Tagú Cigányzenekar tagjai ritkán csinálnak szólókarriert, amelynek Buffó szerint az az oka, hogy a tagok nem érzik ennek szükségét. “Ez az együttes a legjobb válasz azoknak, akik úgy vélik, hogy nem lehet valaki nagy zenész úgy, hogy közben megőrzi a cigány szellemiséget” – idézte a lap a művészeti vezetőt.

Az emléktábla állításának kezdeményezője Kéki Zoltán, Kaposvár címzetes főjegyzője, aki a város közgyűlésének csütörtöki ülésén az előterjesztés szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: a 60-szor 80 centiméter nagyságú márványtáblát a város önkormányzata állíttatja, de nem önkormányzati forrásból, hanem civilek adakozásából, szponzori hozzájárulásból készítik el.
A táblán feltűntetik a cigányprímás Kaposvárhoz való kötődését – Rigó Jancsi 15 évesen került a városba, ahol későbbi apósa zenekarában játszott, majd 24 évesen saját zenekart szervezett és elhagyta Kaposvárt -, megemlítik romantikus szerelmi kapcsolatát egy belga hercegnével, és azt is, hogy művészetén kívül a róla elnevezett sütemény is kontinens szerte híressé tette.
A közgyűlés jóváhagyta a 150 ezer forintba kerülő emléktábla állítását, melyet a tervek szerint májusban, a Festők városa fesztivál keretében avatnak fel.
A Rigó Jancsi néven közkedveltté vált habos süteményt a muzsikus és egy belga hercegné annak idején nagy botrány kavart szerelmi kapcsolatának és egy pesti cukrásznak köszönhetik az édesszájúak. A legenda szerint a csokoládéval leöntött tejszínes, kakaóhabos édességet Rigó Jancsi kérésére készítette el cukrász barátja, és a szerelmesek kapcsolatát volt hivatott kifejezni.
A sütemény gyorsan népszerű lett, édes íze mit sem változott az idők során, ám a hozzá fűződő romantikus történet keserű véget ért.
Az Európa szerte ismert muzsikust, aki zenekarával fellépett többek között Londonban, Párizsban, Bécsben, és eljutott Amerikába is, egy évtized és jó néhány millió elköltése után – a hercegtől elvált és Rigó Jancsival annak válása után házasságot kötött – Claire Ward elhagyta egy olasz pincér kedvéért, majd hozzáment egy szintén olasz hotelportáshoz. Rigó Jancsi ezek után lecsúszott kocsmazenészként tengette életét Európa nagyvárosaiban.